Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Intézménytörténet - Incze Antal interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a művészi körökben folyó baloldali szervezkedés tárgyában az országgyűlés képviselőházának 334. ülésén. Budapest, 1943. november 10.
volt. Az Új Magyarság és a Függetlenség cikkei néven neveztek egyes nemzeti színházi tagokat is, továbbá igen sokat szerepelt ebben a kérdésben egyik magánszínházunk igazgatója.12 Arról, hogy ott mit beszéltek, a világon semmi ki nem szivárgott, de egy gyanús körülmény van. Őszintén megvallva, a Népszava olyan mértékben állt ki ennek a gyűlésnek ártatlansága védelmében, hogy ezzel ennek a gyűlésnek jó hírnevét végérvényesen tönkretette. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban olyan sajtóvita indult meg, mintha legalább is kormány- válság előtt állanánk, és a Népszava nagymértékben állt ki a művészek szabad politikai szervezkedése érdekében. Ez minket azért lep meg, mert amikor két magyar művész, a magyar színművészet két első alakja, Kiss Ferenc13 és Páger Antal14 (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon) semmi más bűnt nem követtek el, mint annyit, hogy leszegezték magukat a jobboldali és nacionalista magyar világnézet mellett (éljenzés a szélsőbaloldalon), akkor vogelfrei15 prédájaként állottak odadobva az egész baloldali sajtónak (Úgy van! Úgy van! - a szélsőbaloldalon). Azért kell erről a kérdésről itt beszélni, mert óhatatlannak látszik annak megállapítása, hogy a magyar Nemzeti Színháznak néhány tagja és — amint mondottam - egyik magánszínházunk igazgatója cselekvőleg részt vett ezen a gyűlésen, márpedig a magyar Nemzeti Színház állami intézmény, a magánszínházak igazgatóinak kijelölésére pedig a kormányzatnak közvetlenül van beleszólása a hivatalos, hivatásrendi szerve, a színészkamara útján, magyarul megmondva, a miniszter úrnak beleszólása van abba, hogy Magyarországon ki igazgasson színházat. (Nagy László:16 Ő dönti el!) Én nem akarok részletekkel előjönni, a sajtó ezt a kérdést megfelelően pertraktálta; hogy mégis rámutatok itt egy-két szempontra, ezt azért teszem, mert meggyőződésünk szerint itt egy határozottan szervezett folyamatról van szó, amelynek néhány etapjára bátor leszek rámutatni. Ez az egész baloldali akció színművészeti körökben tulajdonképpen első számú sikerét akkor érte el - hogy így fejezzem ki magamat -, akkor kezdte magában a reményeket táplálni, amikor sikerült neki Kiss Ferencet a színészkamara elnöki székéből kilőni. Annyi bizonyos, hogy Kiss Ferenc személyében egy olyan magyar férfi és egyben kitűnő színész, aki szakmáját mindenképpen érti, tehát olyan ember ült a színészkamara elnöki székében, aki valóban odavaló volt, s akit semmiféle úton-módon megközelíteni nem lehetett. (Rajniss Ferenc: És a kormány intencióit végrehajtotta!), és aki a zsidótörvény intencióit tökéletesen vég12 Károlyi István, gróf, ifj. (Fehérvárcsurgó, 1920. aug. 8.-Párizs, 2009. jan. 20.): színházigazgató, rendező. 1940-ben a Madách Színház nevű vállalkozásba fogott, mely egy évig Földessy Géza, 1941-től Pünkösti Andor igazgatása alatt a német megszállásig működött, amikor is azonnali hatállyal eltávolították Pünköstit. Március 19. után Károlyi István már csak néhány hónapig tudta életben tartani a színházat. 1945-ben a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színház dramaturgja lett; rendezett is, majd 1947-ben bölcsészeti doktorátust szerzett. 1949-ben Franciaországba emigrált. 13 Kiss Ferenc (Székesfehérvár, 1893. ápr. 15.-Bp., 1978. aug. 13.): színész. Bővebben lásd a 61. oldalon! 14 Páger Antal (Makó, 1899. jan. 29.-Bp., 1986. dec. 14.): színész. Bővebben lásd a 37. oldalon! 15 törvényen kívül helyezett, szabadon üldözhető 16 Nagy László (Bp., 1896-?): ügyvéd, országgyűlési képviselő. Politikai működését a forradalmak után kezdte meg, mint a Keresztény Községi Párt kerületi főtitkára, 1932-ben tagja lett a székesfőváros törvényhatósági bizottságának. A Magyar Élet Keresztény Községi Pártjának központi igazgatójaként egyik legfontosabb munkatársa volt Csilléry András pártelnöknek. 1939-ben jutott a Magyar Élet Pártja színeiben Budapest északi választókörzetében mandátumhoz. 254
