Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.
gyeiért. Orosz Vilma később nagyon jó nevű szubrett lett [...]. Rejtő és én továbbra is barátok maradtunk. Egy szép napon fogtam magam, és kimentem Újpestre, ahol Fodor Artúr színigazgató13 fiatal színészeket keresett, és én ott egy darabban fölléptem. Akkor már az apám tudta, hogy színész akarok lenni és színinövendék vagyok, mert valaki beárult, hogy titokban a Rákosi-is- kolába járok. A papa erre megjelent egy vizsgaelőadáson, és bekopogott hozzám a második és harmadik felvonás közti szünetben az öltözőbe. Előtte azt hallottam a folyosóról, hogy Békássy István művész urat keresem. Mondanom sem kell, hogy a gyomrom a torkomba ugrott. Kinyílott az ajtó, és a papa azt mondta nekem: Azt, hogy a fiam bohóc akar lenni, azt én tudomásul kell, hogy vegyem, és venném is, ha nem lenne ilyen tehetségtelen, nem lenne ilyen artikulálatlan, ha nem lenne ilyen csámpás, ha nem lógna a feje, és nem nézné mindig a padlót és a lába fejét. De teljesen alkalmatlan vagy arra, hogy bohóc legyél a cirkuszban, miért akarsz ripacs lenni? Mire én: Apa, ne tessék engem izgatni, nekem hátra van még egy felvonásom! Apám vádjait pedig nagyon hamar elintéztem azzal, hogy egy év múlva a Vígszínházban Varsányi Irénnel14 és Rajnai Gáborral15 és Makay Margittal16 főszerepet játszottam. Akkor a papám bement a klubjába, és azt mesélte: A fiam, a színész tegnap azt mondta... Gajdó Tamás - Hogy folyt az oktatás a Rákosi-iskolában? Békássy István - Egy héten egyszer volt óránk Szidi nénivel, aki betotyogott bottal, és verte a padlót, ha valami nem tetszett neki. A nagyon kedves Dietrich névéi, az iskola igazgatónőjével színpadi jeleneteket próbáltunk. Azon kívül nagyon érdekes és kellemes össze13 Fodor Artúr (Bp., 1896. máj. 10.-?, 1944): színész, rendező, színházigazgató. 1915-ben elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Pályáját a Vígszínházban kezdte. 1917-1920 között Pécsett, 1920-1921- ben Szegeden, 1921-1922-ben Kassán, 1922-1923-ban Pozsonyban volt színész és rendező. 1924-1927 (?) között az újpesti Blaha Lujza Színház művészeti igazgatójaként dolgozott. 1927-től a Fővárosi Operettszínház, 1929-30-ban a Fővárosi Művész Színház, 1930-1931-ben a Városi Színház, 1933-34-ben a Király Színház tagja volt. 1928-ban a Nagykomédiában, 1932-ben a Király Kabaréban is fellépett. 1935-1939 között a Városi Színházban, 1941-től a Royal Revü Színházban, 1944-ben a Revüpalotában kapott szerepeket. A fasizmus áldozata lett. 14 Varsányi Irén (Győr, 1878. aug. 16.-Bp., 1932. okt. 17.): színésznő. A Színművészeti Akadémián 1894-ben megkezdett tanulmányait félbehagyva a Vígszínház alapító társulatához szerződött. Haláláig a színház tagja maradt, csak néhány vendégfellépést vállalt. 15 Rajnai Gábor (Arad, 1885. máj. ll.-Bp., 1961. júL 10.): színész. A Színművészeti Akadémián 1906-ban szerzett oklevelet; pályáját a kolozsvári társulatban kezdte. 1907-ben a Vígszínházhoz, 1908-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1918-ban a Fasor Kabaréban is fellépett. 1921-ben rövid ideig a Renaissance Színház színésze és rendezője volt. 1922-ben ismét a Vígszínházhoz került. 1935-ben visszaszerződött a Nemzeti Színházba. 1946-ban betegsége miatt nyugdíjba vonult. 1947-1948-ban a Művész Színházban lépett színpadra. 16 Makay Margit (Miskolc, 1891. aug. 4.-Bp„ 1989. nov. 6.): színésznő. A Színművészeti Akadémián 1909-ben szerzett oklevelet. 1909-1910-ben Miskolcon, 1910-től a Vígszínházban, 1926-tól a Belvárosi Színházban, 1929-1932-ben és 1934-1935-ben ismét a Vígszínházban játszott. 1935-1948 illetve 1950-1989 között a Nemzeti Színház tagja. 1937-től 1944-ig beszédtechnikát tanított a színiakadémián. 22
