Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941

ségi Kormánybiztosság utasítására2 Budapest székesfőváros polgármesteréhez fordultam, és megfelelő intézkedést kértem.

Abból a nem titkolt felfogásomból indulva ki, hogy a bérlőnek sem érdeke a háztulajdonossal peres viszonyba kerülni, arra szeretnélek megkérni: igyekezzünk itt békés úton valamiféle nyugalmi helyzetet teremteni.

Egyik legutóbbi kormánybiztossági értekezleten azt az impressziót szereztem, hogy a kormánybiztos e kérdésnek nem csak a jogi, hanem a személyi részére helyezi a nagyobb súlyt, figyelemmel arra, hogy ha Te a háztulajdonos képviseletében itt hivatali helyiséget tartasz, ez sokak előtt joggal azt a látszatot keltheti, mintha a színház korábbi helyzetében mélyreható változás nem történt volna, Én is itt vagyok, Te is itt vagy: minden maradt a régiben.

Az ilyen látszat engem személyileg nem befolyásol. Nem is a magam szempontjait, hanem a Becseyék reám bízott érdekeit nézem,3 amikor megismétlem, találjuk meg azt a modus vivendit, ami a kormánybiztosságot is kielégíti, és az általad képviselt érdekeket sem sérti.

Kérlek, ne érts félre: én nem akarlak a színház épületéből kitessékelni. Az ellen senkinek sem lesz kifogása, ha egyszer-másszor meg akarsz győződni arról, vajon az épület állaga rendben van-e, vagy az átvett felszerelés megvan-e még, szóval, ha szigorúan azt az ellenőrzést gyakorlód akár magad, akár megbízottad útján, amihez a törvény szerint is jogod van. De ha az illetékes tényező bizonyos látszatok elhárítását kötelességemmé teszi, ennek módját most már a Te tapintatodra szeretném bízni.

Remélem, nem érted félre levelemet, és ez nem változtat évtizedes barátságunkon.

Válaszodat várva,4 maradok szívélyes üdvözlettel igaz híved

Harsányi Zsolt

OSZK SZT Irattár 374, kronológia

2 Kultsár István (Bp., 1896. aug. 26.-Buenos Aires, 1967. szept. 14.): miniszteri tanácsos a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztériumban; majd miniszteri osztályfőnöki rangban az értelmiségi munkanélküliség kezelésére létrehozott kormánybiztosság vezetője volt. Neve szerepelt a háborús bűnösök listáján. Feleségével, Gordon Evelynnel Dél-Ameríkába menekült.

3 A vitéz Gira és Becsey Fémárugyár társtulajdonosáról, Becsey Vilmosról és társairól van szó, akik a Vígszínház Bérlő Rt. részvényeit jegyzőkönyv tanúsága szerint megvásárolták. Sokat elárul az üzletről, hogy a részvénytársaság ügyeit továbbra is dr. Kovács Sándor budapesti (V, Visegrádi u. 9.) ügyvéd rendezte.

4 Roboz Imre nem nyugodott bele az eljárásba, s hosszú pereskedést követően, csak 1942. februárban mondott le a részvénytársaságnak a színház épületében lévő helyiségéről.

206