Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941

Roboz Imre levele Harsányi Zsoltnak Harkányfürdő[,] [1]940[.] VII. 23[.] kedd

Drága Zsoltom, megkaptam és köszönöm tegnapi leveledet. Úgy látszik, a posta elég rendesen működik.

Örülök, hogy jól megy a munkád, és hogy a kitűzött határidőre készen leszel.

Nagyon megnyugtat, hogy tetszik az Arcübasev-darab ötlete. Azt hiszem, remek vígszínházi előadást lehet belőle csinálni. A könyvön nincs rajta a fordító neve (csak ez az egyetlen példány, a súgópéldány van belőle), de én is azt hiszem, vagy Bródy vagy Bíró Lajos fordította1 annak idején. A fordítás abszolút mai, friss, alig van rajta bármi munka, legfeljebb rendezői húzás. Miután azt írod, hogy emlékszel a darabra, nem is küldöm el, csak, ha kéred, ráérsz majd elolvasni, ha hazajössz.

Azzal is örömmel egyetértek, amit a Renéről írsz. Főleg, hogy az átdolgozást: a verseket és javításokat Te fogod csinálni. Mindenesetre elküldettem Pestről Neked egy példányt. Egy-két órás pihenés közben könnyen elolvashatod. De ha zavar a munkában, nem akarlak terhelni vele! Viszont, ha nem zavar, és elolvastad, hálás lennék, ha visszatérnél az ügyre,2 múltkori levelem alapján, csak hogy tisztában lehessünk az első darabbal.3

A Bessenyey-ügyben nyilván félreértettél.4 Én nem akarok tőlük elmaradt haszon címén egy fülért sem. Arról van szó, hogy szerződésünk szerint a napi 3000 - pengőben limitált előadási rezsi mellett mi kaptunk volna az előkészületekért és mindazért a munkáért, amit a Vígszínház egész apparátusa végzett a biztosított 10 előadásra á 500.- pengőt. Ezzel szemben

1 Bíró Lajos volt a fordító, de az ő neve politikai okokból nem szerepelhetett. Horváth Árpád rendezőé került a színlapra.

2 Harsányi bizonyára csak ekkor írta meg egyértelműen, hogy mit akar. Legalábbis erről tanúskodik Roboz Imrének Zágon Istvánhoz szóló, 1940. augusztus 3-án kelt levele: „Ügy voltam informálva, hogy a hiányzó munkát, az átnézést stb. Zsolt fenntartja magának. Tévedtem, mert épp ellenkezőleg, ő azt szeretné, ha Maga nézné át az ismert szempontokból (államtanács, flottabázis, amerikai közbelépés, konferencia stb). (OSZK SZT Irattár 374, kronológia)

3 A Vígszínház az 194ű-1941-es évadját Harsányi Zsolt-Zágon István-Eisemann Mihály XIV. René című zenés vígjátékával nyitotta meg 1940. szeptember 14-én.

4 Harsányi Zsolt óvatosan járt el a Szép Heléna betiltása ügyében; erről árulkodik a Pest című napilapban 1940. július 6-án megjelent nyilatkozata: „A Vígszínház nyugalommal és teljes lojalitással fogadja a rendelkezést, amelynek engedelmeskednie ma kettős kötelesség. A tiltó rendelkezés magasabb érdekek védelmében született, és számunkra nem marad más, mint hogy megjegyzés nélkül eleget tegyünk ennek a rendelkezésnek."

177