Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941
Roboz Imre levele Harsányi Zsoltnak [Budapest,] [1939.] július 14. Kedves Zsoltom, köszönöm Salzburgból írott leveledet.1 Ezt a választ egyenesen Finnországba küldöm,2 ahol érkezésedkor bizonyosan kézhez kapod. Közben megvolt a kamarai közgyűlés,3 ami elég nagy port vert fel. Természetesen minden indítványt elfogadtak. Felszólalás alig volt. Néhány laptudósítást idemellékelek. Egész kampány indult a filmtehetetlenség miatt a kamara és főleg Kiss Feri ellen. Én írtam neki egy levelet, és kértem, adjon alkalmat, hogy megbeszéljem vele problémáinkat. Tegnap voltam nála, másfél óráig tárgyaltunk, azt hiszem, nem eredmény nélkül. Azt kértem, ne járjunk a minisztériumba, vele könnyebben el tudjuk a dolgokat intézni. Sérelmeztem a társulati létszámot, 40+20 tagot írtak elő nekünk, tehát 60-at a két színházra, 12 hónapra, a tavalyi 38 helyett, akik 9 hónaposak voltak. Ezt tényleg nem lehet vállalni. Abban maradtunk, hogy egy beadványt írunk neki, és kérjük, hogy vegyék revízió alá a határozatokat. Ez már megtörtént, aláírtuk mi, a Magyarék,4 Kertész Dezső,5 sőt úgy tudom Patkós6 is alá akarja írni, aki szintén berzenkedik a terhek miatt. Azt képzelem, hogy Németországban nemigen akad nekünk való darab. De szabad óráidban, édes Zsoltom, gondolkozz egy saját témán. Valami szép, modern, bátor darabot kellene írni,7 cselekményeset, izgalmasat, de azért vidámság is legyen benne. Könnyen világsiker lehet. Óriási darabhiány van az egész világon. Én valószínűleg csütörtökön, 20-án repülök Londonba, ahol kb. egy hétig maradok. Címem: Savoy Hotel. Onnan Párizs (Hotel de Louvre) 1-2 napig, majd a hónap végén haza. 1 Úgy látszik, a korábban írt küldeményt Roboz a Nürnbergből érkezett levél után kapta meg. Hacsak nem utazott Harsányi Nürnbergből ismét Bécsbe. 2 Harsányi Zsolt augusztus elején érkezhetett Finnországba, ahol a Pori melletti „csinos nyaralókból álló falucskában", Pihlavában töltött két hetet. 3 1939. július 11-én rendezték meg; megszavazták, hogy a jövő szezonban minden színház tartozik állandó törzstársulatot tartani, és a szerződéseket az eddigi kilenc hónap helyett tizenkét hónapra kell majd megkötni. 4 A Magyar Színházat Wertheimer Elemér és dr. Bródy Pál vezette ekkor. 5 Kertész Dezső (Békés, 1890. szept. 2.-Bp., 1965. okt. 18.): színész. Elsősorban vígjátékok és operettek főszerepeit játszotta fővárosi magánszínházakban. 1938-1940 között a Royal Színház igazgatója. 6 Patkós György (Técső, 1906. aug. 9.-Máramarossziget, 1970. máj. 4.): színikritikus, színházi titkár, rendező. 1935-től 1938-ig a Nemzeti Színházban titkár és játékmester. 1939 januárjában a Belvárosi Színház igazgatásával bízták meg. 7 Harsányi Zsolt-darabot az 1939-1940-es évadban nem mutatott be a Vígszínház. 156
