Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932

hóhérolói sem bírálók, sem színre hozók nem lehetnek; mert irodalmi és magyar nemzeti nézőpontból nem csupán a famulus Hevesi távolítandó el, de a famulusnak famulusai is. Bálint Lajos, kire Hevesi az ő célzatait nem szolgáló darabokkal való elbánást rábízta. Szük­ség esetén itt részletekre is áttérhetek. Mint a Hevesi Sándor ügyében nyilatkozásra meghívottak részletesen kimutatták, a külföldi darabok választásában Hevesi Sándor [a]szerint döntött, hogy a külföldi színdarab magyar fordítója meghalt-e; kézírása kéziratban [sic!] maradt-e? Az esetben, ha a magyarra fordító meghalt, és fordítása kéziratban maradt: a külföldi színdarab gyorsan színre került, úgy mint Hevesi Sándor fordítása. A vizsgálat megállapíthatná, hogy az ily magyarra fordítónak, Mihály Józsefnek vagy másnak fordításán minő módosításokat eszközölt Hevesi Sándor, hogy neki jussanak a for­dítói illetmények. Hevesi Sándornak francia kitüntetését26 többen értelmezték úgy, hogy ezzel Hevesi mű­ködése minden bírálat fölé emelkedett. Magyarországnak Franciaországhoz való mai viszonya nem hasonlatos az egykorihoz. Mikor Lesseps, Coppée és társaik27 Magyarországot meglátogatták, irodalmi kapcsolat jött létre az említett két ország közt. Intim érintkezés kezdődött a Théátre Franchise és a Nemzeti Színház közt. A Franchise tagjai a legsikeresebb darabokban játszott szerepeikről készített fényképeket elküldték a Nemzeti Színháznak. Ezt viszonozták a Nemzeti Színház tagjai, Pailleron nagy sikerű darabjából,28 az Ahol unatkoznakból Prielle Kornélia, Márkus Emília, Újházi Ede, Náday Ferenc és többen küldték el fényképeiket. Együttérzés, kölcsönös megértés fűzte akkor össze a magyar művészetet a francia művészettel. Ez most másképpen fordult. A magyarországi indigenáknak sikerült az ő soit disant29 irodalmuk segítségével a ma­gyarok elleni gyűlöletre izgatni, egyebeket közt, a franciákat is. A kitüntetés nem a magyar­26 Hevesi Sándor „a kiváló Moliére ismerő és fordító” a francia becsületrend lovagja lett - adta tudtul 1932. augusztus 26-án a Budapesti Hírlap. Érdekes, hogy ekkor - Eckhardt Sándor mellett - Kosztolányi Dezső, a Magyar PEN Klub volt elnöke is megkapta az elismerést. 27 A Magyar írók és Művészek Társasága 1885-ben az Országos Kiállításra francia írókat, újságírókat hívott Magyarországra. A francia látogatók a nyolcvan éves Ferdinand de Lesseps (1805-1894) vezetésével augusz­tus elején érkeztek Budapestre. Lesseps nevét a Panama-csatorna kivitelezésében vállalt szerepe tette ismert­té. Vállalkozása ugyanis - főként a várható költségek alultervezése miatt - csődbe ment; fiával együtt első fokon elítélték. A fellebbviteli bíróság ugyan felmentette, ám a Panama-csatorna ügye így is a megvesztegetés és a korrupció szimbóluma lett. A meghívást Franşois Joachim Édouard Coppée (1842-1908) író, valamint Jules Massenet (1842-1912) és Léo Delibes (1836-1891) zeneszerző is elfogadták. 28 Édouard Pailleron Ahol unatkoznak című színművét 1881. szeptember 23-án mutatta be a Nemzeti Színház. Prielle Kornélia Réville hercegnő, Márkus Emília Lucy, Náday Ferenc Ceran gróf szerepét kapta. Újházi Ede nem szerepelt az ősbemutatón, Földényi Bélától 1882-ben vette át Des Millets szerepét. 29 hogy úgy mondjam 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom