Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
Hevesi Sándor memoranduma dr. Petri Pálnak,1 a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárának Budapest, 1932. június 3. körül Nagyméltóságú Államtitkár Úr! Kegyelmes Uram! A részemről magam ellen kért vizsgálat anyagát illetőleg, amely jóval terjedelmesebb és szövevényesebb, semmint a költségvetési vitában vagy az újságok cikkeiben hangoztatott vádak sejteni engedik (hiszen a valótlanul és helytelenül beállított esetek szoros és szerves kapcsolatban állanak a színház egész művészi igazgatásával), legyen szabad Nagyméltóságod előtt őszintén feltárnom az egész tíz éves helyzetet, összes hivatalos és írásos bizonyítékaival együtt, hogy Nagyméltóságodnak meg legyen a lehetősége a vizsgálatot a fel nem hozott és kívülállók előtt ismeretlen esetekre is kiterjeszteni, mert hiszen az évek óta folyton megismételt sajtótámadások és felelőtlen pletykák ellenében, állásomnál fogva soha sem volt módom hivatalos bizonyítékok előadására, viszont ama előállott helyzet parancsolóan követeli, hogy az ügy minden részletére világosság deríttessék. Rendezői működésem A Klabund-féle Krétakör ügyében az a vád forog fenn, hogy a színlapon Bálint Lajos szerepel mint fordító, a rendezőpéldány ellenben az én kézírásom. Mind a két állítás igaz, a belőle vont következtetés valótlan. Komolyabb és problematikusabb színdaraboknál régi bevett szokás, hogy kivált, ha dramaturgiai igazításokra és speciális - az illető közönség mentalitásával kapcsolatos - átalakításokra van szükség, a rendező maga másolja le a darab teljes szövegét. Hogy a magam munkáiból említsek föl néhányat: a Szentivánéji álom, a Kísértetek, Lear király, (nagyrészt) Faust stb. rendezőpéldányát és még többet is saját kezűleg másoltam, a boldogult Ivánfi Jenő2 rendezései közül: Oedipus király, III. Richárd, Erynnisek szintén sa1 Petri Pál (Bp. 1881. nov. 29.-Bp. 1945. ápr. ?) jogász, kultuszminisztériumi államtitkár, országgyűlési képviselő. 1922. júniustól a Vallás- és Közoktatási Minisztérium államtitkára, a nem katolikus ügyek és a népoktatás irányítója; részt vett Klebelsberg Kunó művelődéspolitikai programja megvalósításában. Karafiáth Jenőkultuszminiszter őt bízza meg 1932 júniusában a Hevesi Sándor elleni vizsgálat lefolytatására kinevezett bizottság vezetésével. 2 Ivánfi Jenő (Szeghalom, 1863. okt. 6.-Bp., 1922. szept. 26.): színész, rendező. Vidéki évek után a Kolozsvári Nemzeti Színház (1888-1893, 1898-1899) és a budapesti Nemzeti Színház (1893-1898, 1899-1922) tagja. Rendezőként is kiemelkedőt alkotott, Hevesivel szemben a konzervatív irányt képviselte. 116
