Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
Turchányi Egon: Tesztelt] Képviselőház! Az állami színházak kérdésében folytatni kívánom azt a kritikát, amelyet délelőtt megkezdtem. Arra voltam bátor már kitérni, hogy a Nemzeti Színház szellemi nívója igen erősen hanyatlott, hogy a legnagyobb szerzők műveit eltorzítva adták, a színház nemes tradícióit megszentségtelenítették, hogy kortesízű feladatokra vállalkozott a Nemzeti Színház vezetősége, hogy gazdaságilag végzetes lejtőre juttatta a vezetőség a Nemzeti Színház pénzügyeit, végül, hogy magyargyalázó szerzők színdarabjait adták elő a Nemzeti Színház színpadán, és súlyos tapintatlanságot követtek el az államfővel szemben is. (Jánossy Gábor:25 Melyik volt az?) Természetes, hogy ilyen sokoldalú hibát csak olyan színház vezetésében lehet elkövetni, ahol a vezető személyében kumulálódnak a hibák. A színház mostani igazgatója nem képes sok vállalkozása mellett a Nemzeti Színház ügyvezetését egész emberként ellátni, ő alkalmazva van ott mint igazgató, egyúttal mint főrendező, a Nemzeti Színház Kamaraszínházánál szintén funkciója volt, a Nemzeti Színháznál dolgozott mint eredeti darabíró, mint műfordító, átdolgozó, ezenkívül színiakadémiai tanár. Ezen elfoglaltságokon kívül ráért arra is, hogy idegen színpad számára is írt, sőt idegen színháznál rendezett is darabot.26 Ilyen munkamegosztás mellett egész emberként vezetni egy színházat nem lehet, főleg nem lehet a nemzet első színházát. Ha azonban egy másik szempontot veszek figyelembe, amely szerint meg kell bírálni a Nemzeti Színház vezetését, akkor azt látom, hogy az igazgató gesztiójában27 oly mértéktelen kereseti mohóság érvényesül, amely minden más szempont felett dirigálta az ő tevékenységét. Hevesi Sándor tíz éves igazgatása alatt ez év május elsejéig a Nemzeti Színház és a Kamaraszínház 5599 előadást tartott, ebből 186 előadáson az igazgatónak saját darabját adta, 428 estén mint fordítónak, 160 előadáson mint átdolgozónak ment a darabja, 1612 előadáson szerepelt mint rendező, és körülbelül 80 előadáson szerepelt mint oly darabnak újrafordítója, amely a Nemzeti Színházban más fordításban már ment. Összesen 5599 előadásból 2466 esetben szerepelt és funkcionált úgy, hogy ebből a színházi fizetési rendszer szerint neki jövedelmének kellett lennie. (Andaházi-Kasnya Béla:28 Mint szabó meggazdagodnék a fordításból! - Derültség) Pedig eleget tett ki neki a törzsfizetése is. Mert amikor 1871-ből a Nemzeti 25 Jánossy Gábor (Nemesmagasi, 1870. szept. 18,-Szombathely, 1945): Jogot végzett. Vas megye árvaszéki elnöke, majd az Egységes Párt tagjaként 1926-ban Celldömölk országgyűlési képviselője. 26 Hevesi Sándor nemzeti színházi igazgatósága idején az alábbi előadásokat vitte színre: Dohnányi Ernő: A vajda tornya, Operaház, 1922. november 18.; Mozart: Mirandolina, Operaház, 1924. november 27.; Hevesi Sándor: Az amazon, Belvárosi Színház, 1928. december 14.; Katona József: Bánk bán, Kecskemét, Városi Színház, 1930. április 26.; Voinovich Géza: Magyar passió, Szeged, Dóm téri Szabadtéri Színpad, 1931. június 13. 27 ügyvezetésében, igazgatásában 28 Andaházi-Kasnya Béla (Bp., 1888. nov. 16.-Buenos Aires, 1981. máj.): festő, politikus. 1905-től elismert festőként tartották számon. A politikai életben először legitimista volt. 1921-ben a Nemzeti (Magyarországi) Munkáspárt programjával Mindszenten az időközi választáson nemzetgyűlési képviselővé választották. Ellenzéki magatartása miatt 1922-ben külföldre menekült; 1929-ig Párizsban festőművészként dolgozott. Mindszenten 1931-ben az Egységes Párt képviseletében jutott mandátumhoz, de 1931 decemberében a kormánypártból kilépve a Független Kisgazdapárthoz csaüakozott. 112
