Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
latot. A törvény ugyanis biztosítja az ehhez való jogát, sót fel is hatalmazza arra, hogy helyesbítést kérjen, mégpedig a szóban forgó cikkel megegyező helyen és tipográfiával. E lehetőséggel élni kell! Ha Az Est mégis megtagadná ennek közzétételét, úgy egy jó hírnévnek örvendő ügyvédet fogadok, aki majd megindítja a pert. Amennyiben egyetért a javaslatommal, kérem, küldjön egy másolatot Az 'Esthez intézett leveléből, és tájékoztasson a lap válaszáról. Az Est nek írandó levelet ajánlva adja fel és címezze a [.. .]* Budapest, 1936. december Közli Nagy, 75-76. 1 Mint már jeleztük, a Gondolat decemberi száma nem hozta sem a cáfolatot, sem a Déry tervezte részletet Gide naplójából. Elbizonytalanodása (amely inkább óvatossággal jellemezhető) minden bizonnyal a szélsőbal ellenállásával és Fejtő Ferencnek a Szép Szó decemberi számában megjelent tanulmányával is összefüggésbe hozható, amelynek irányát világosan kimondja címe: „Ami fontosabb Oroszországnál is”. 2 (-dór) [Káldor György], Die Heimkehr Andre Gides, in Pester Lloyd, 1936. nov. 15., 262. sz., 12. A cikkíró (1900-1958) a Magyarországi Szociáldemokrata Párt balszárnyához tartozó publicista, 1926-tól a Pester Lloyd munkatársa; nevét náciellenes írásai tették ismertté, lásd Siegfried Brachfeld, Deutsche Literatur im Pester Lloyd. Disszertáció, Bp., 1971, 36-37, 170-171. Címe, telefonja megtalálható Déry minden, a harmincas évekből származó noteszában. Lásd még a 833. levél utáni összefoglalót. Abból, hogy Déry kérésére azonnal írt Gide érdekében, talán érzékelhető, hogy kapcsolatuk több volt a hétköznapinál, s ezért közelebbi bemutatásához érdemes kölcsönözni egy jó barát, Litván József (Litván György apja) visszaemlékezéseit. Már csak azért is, mert irodalmi emlékezetünk igencsak mostohán bánt Káldor személyével: „Káldor György [...] 1919-ben Lukács György titkára volt, majd a Horthy-érában a Pester Lloyd egyik külpolitikai szerkesztője, egyben a Times magyarországi tudósítója; a Vámbéry Rusztem, majd Csécsy Imre által szerkesztett Századunk (jászi Oszkár Huszadik Századinak utódja) tanulmányírója, egyben kitűnő műfordító is. A Times tudósítása kellemetlen következményekkel járt: 1942 körül „büntető munkaszolgálatos” századdal a keleti hadszíntérre vitték. Sikerült egy szovjet csapatnak megadnia magát, ám ügyész elé került, aki kémkedéssel, szovjetellenes tevékenységgel vádolta, oly indokokkal, hogy a Timesnak tudósított. [...] Szerencséjére 1945-ben a Szociáldemokrata Párt kiállt érte, és ez akkoriban még elegendő volt hazatérésének kieszközlésére. A Magyar Távirati Irodánál vezető állást töltött be mindaddig, amíg meg nem kezdődött a szocialisták megsemmisítése. [...] Letartóztatták, majd 15 évre elítélték. [...] 1955 körül kiszabadult. [...]” (Litván József, ítéletidő, Bp., Tekintet Alapítvány, 1991, 17—18.) 3 André Gide hatalmas vádirata a szovjet ellen, in Az Est, 1936. dec. 3., 277. sz., 5. (A nagy író egész könyvben fordul szembe egykori „szerelmével”.) 4 A levél befejezése hiányzik. Sem arról, hogy Gide reagált-e Az Est kritikájára, sem arról, hogy az elkészült-e, de közlése elől elzárkóztak, nem tudunk. A levél keltezését a 3. jegyzetben jelzett cikk megjelenéséhez igazítottuk. 1936. nov. 17.<---->1937. dec. közepe 60
