Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

a politikával, Déry viszont a kapott balegyenesek ellenére továbbra is elvhű: egy meg­tagadott s egy választott osztály (vélt) hátterével kívánja szolgálni a „szép szó” eszméjét. „Mit tehet itt az a polgári író, ki saját társadalmi helyzetének, hivatásának s vágy­képeinek alapos mérlegelése után visszautasítja az adott helyzetet? Vagy visszavonul az elefántcsonttoronyba (vagy egy utópisztikus Szigetre), vagy felölti az ihlet lángru­háját s elborult homlokkal s őrült szemekkel népe pusztulását siratja, vagy egyszerűb­ben, tárgyilagosan és józanul felméri a helyzetet s azok mellé áll, akiknek mind erkölcsi, mind társadalmi érdekei egyeznek érdekeivel: az elnyomott osztályok mellé. Vállalja az érdekközösség rosszízű szavát, mert tudja, hogy pillanatnyi érdekei ellen egy ma­gasabb és egészségesebb érdek nevében cselekszik. Erkölcsi érzéke kielégül, mert fel­bontani igyekszik a lélek eldologiasodott rétegeit. Mesteremberi szorgalma új felada­tot kapott: kifejezni igyekszik azt, ami nem tudja magát kifejezni. E hármas megoldás összhangzata oly részegítő lehet, hogy talán kénytelen lesz kavicsot tenni nyelve alá, nehogy túl féktelenül megeredjen.” (Uo., 164) Az ars poeticaként olvasható vallomást azért is érdemes megjegyeznünk, mert csírá­jában előlegezi a folyóirat szerkesztőjével, Ignotussal támadó vitákat és az elhidegülést. 647. GAÁL GÁBOR - D. T.-NEK 1936. ápr. 22. Ngs. Déry Tibor úrnak Budapest V, Árpád u. 12. Cluj, 1936. IV 22. Kedves Déry Tibor! Nagyon köszönöm pár nappal ezelőtt érkezett szíves sorait. Ugyanakkor megkaptam elbeszélését is.' Miután azonban a májusi számra későn érkezett, még nem olvastam el. Még egyszer hang­súlyozom, legutóbb megjelent versét is honorálni fogom, s május első napjaiban a honoráriumot megkapja.1 Egyidejűleg az áprilisi számot borítékban megküldöttem címére. Kíváncsi vagyok, meg­kapja-e. 3 A Szép Szó második számát még nem láttam. Itt pár nap óta csak az első szám lát­ható. Nagyon sokszor üdvözlöm Gaál Gábor Közli GGL, 316. 1 1936 első felében Déry két elbeszélést írt, a Farkasrét (lásd Knockout, 94-97) és az Egy finom öregúr (Theo, 1. k., 181-187) címűeket. Mindkettő főszereplője egy idős férfi. Az egyik elha­gyatott, kegyelemkenyéren élő koldus, aki kénytelen szembesülni a már feltörő fiatal utánpót­lással; a másik viszont derűs és kiegyensúlyozott, szemérmetlenül sikkaszt, sorozatban jómó­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom