Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Függelék

fordítását. Mindkét közlemény aláírás nélkül jelent meg, ezúttal azért, mert írójuk a zsidótörvények miatt nem léphetett nyilvánosság elé. Az Esti Kurírnak szép számmal voltak állandó munkatársai, akik szinte kivétel nélkül szignálták cikkeiket. így e kivételek ha nem is bizonyítják, de valószínűsítik feltevésünket.

Magyar író darabja Németországban

Déry Tibor, aki eddig regényekkel, novellákkal, versekkel és rövidebb tanulmányokkal szerepelt a nyilvánosság előtt, nemrég színdarabot fejezett be, amely ősszel Németországban fog színre kerülni. Ebből az alkalomból ezeket mondta darabjáról:- A magyar színházaknál azért nem próbálkoztam meg darabom előadásával, mert úgy látom, hogy a mai gazdasági viszonyok közt s a mostani színházkulturális levegőben nemigen akadna színigazgató, aki egy annyira „bizarr”, a színpadszerűség s a józan ész megszokott követelményeit annyira negligáló darabot hajlandó volna bemutatni, mint amilyen az enyém. Azt se tudom még biztosan, hogy Németországnak melyik színházában kerül színre a darabom, mert több színházzal tárgyalok.- Az én felfogásom szerint a dráma: játék. Színdarabom teljesen meseszerű, s olyan eszközökkel is operál, mint például a maszk. Címe: A boldog család. A tartalma annyira fantasztikus, hogy elmondani nem is lehet. A cselekménye tulajdonképpen két párhuzamosan futó részből áll. Az egyiknek középpontjában a Halál és két biciklista áll, kik közül az egyik elrabolja a Halál hatalmát. A másik rész szereplői egy család tagjai, amelyben az apa a Napot, az anya a Holdat jelenti; ez a család kissé azt a szerepet tölti be a darabban, mint az antik tragédiákban a kórus.- Darabomnak amellett, hogy annyira fantasztikus, sok aktuális, vagy legalábbis sok, a modern társadalmi és technikai életbe kapcsolódó vonatkozása van; nem egy helyen erősen szatirikus éllel és szociális tendenciával. Szerepel benne életnagyságú madár, mely az emberekhez szózatot intéz, szerepel a Halál takarítónője, megelevenedett plakát, angyal és így tovább.

Esti Kurír, 1928. júl. 28., 10.

Asszonycsere eszkimóéknál

Ne lepődjenek meg, ha kijelentem, hogy az eszkimók intelligenciája meglepően magas fokon áll. Az eszkimók körében eltöltött évek tapasztalatai alapján azt merném állítani, hogy az átlageszkimók intelligenciája magasabb az átlagfehérekénél is. Az eszkimó a szigorú és barátságtalan sarkvidéken csak úgy biztosíthatja létét, ha testileg- lelkileg felkészül a legnagyobb küzdelemre, különben elpusztul. Körülményei fejlesztik gyakorlati érzékét és — bármilyen furcsán hangozzék is — filozófiai hajlandóságokat keltenek benne. A gondolkodásra bőven van ideje. Egész nap ott ül a jégen, az „aglu”

270