Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
portóköltségek fejében P 60 összesen P 71.80 pénztárunknál egyidejűleg lefizetendő Teljes tisztelettel: Országos Takarék- és Hitelszövetkezet [Aláírási sorrend:] Illyés Gyula, Déry Tibor [a hátlapon:] Balla Sigfried Frigyes, Dr. Saigi István Csakis ezen összeg lefizetése mellett prolongáljuk váltóját. 814. SZALAI SÁNDOR - D. T.-NEK 1940. szept. A fordítói kivonulás kérdéséhez visszatérve el kell még mondanunk, hogy a felsorolt regényeket kivétel nélkül a főként külföldi irodalmat megjelentető Dante Kiadó gondozta, továbbá hogy megrendeléseik egyértelműen Szalai Sándorhoz (1912—1988), a kiadó lektorátusának a vezetőjéhez vezetnek. A szociológiai és filozófiai érdeklődésű barátnak - származása ellenére - sikerült vezető állásban maradnia, s vállalta, hogy Déryt folyamatosan foglalkoztatja. Sőt - tekintettel Déry gyors munkatempójára - két ízben, Vardis Fischer krónikájához és Bromfield Éjszaka Bombayben kötetéhez a nevét is kölcsönözte. Talán elnézhető, ha — a szorosan vett témánkon túllépve — elmondjuk, hogy Szalai Sándor lendületes szociológiai előadásait élvezettel hallgattuk az 1947—1948-as tanévben az akkor még Pázmány Péter Tudományegyetemen. Portréjához tegyük hozzá: politikai pályája már 1945 előtt is a szociáldemokrata párthoz kapcsolódott. 1950-ben törvénysértő módon elítélték, négy évre rá rehabilitálták. Déryvel való közös munkájuk során 1940 őszén már egy új mű, Francesco Perri Az ismeretlen tanítvány című regénye volt soron. A korrektúrával kapcsolatos levél értelmezéséhez tudnunk kell, hogy a Jézus korában játszódó mű központi alakja egy Perri által megálmodott tizenharmadik tanítvány, aki kettős életet él (anyja a zsidó főpap lánya, apja a római kormányzó volt). A 26,5 íves kötet tolmácsolására alig hónapnyi idő állott Déry rendelkezésére, a szedésre leadott kézirattal maga sem volt elégedett, s belebelejavított a már kész és drága szedésbe. A levélben említett Dionüszosz-probléma a regény alapkoncepciójával kapcsolatos, amely összefüggésbe hozza a római társadalom válságtudatát a zsidók Messiás- várásával, behelyettesítve az életvidám Dionüszoszt a Megváltó szerepébe. 213
