Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
8 Ignotus Pál, az Erdős Jenő cikkét megjelentető folyóirat szerkesztője. A szöveg alapján ugyanakkor a Szép Szó egy későbbi publikációjára is gondolhatunk, amely Füst naplójegyzeteit tette közzé (Kassáktól kölcsönvett) címmel: Egy ember élete (1939- máj.-jún., VIII. köt., 34. sz., 198-207.) 9 Az idézetnek nincs köze Goethéhez, de a német nyelvhez sem. Egyike az eltávozott nyelvi tréfáinak, de az sem kizárt, hogy a tréfás kedvű levélíró csinálmánya. 1938. márc. 16.<---->1938. dec. 21. 755. ILLYÉS GYULA - D. T.-NEK 1938. dec. 6. Kedves Barátom, csak barátságom jelét lásd e sorokban, nem tudom, hogyan j miről írhatok, abban sem vagyok bizonyos, lehet-e veled levelezni, megkapod-e? Minden közlendőm az, hogy örömmel lennék bármiben a szolgálatodra, hogy helyzeteden könnyítsék. A legfontosabb, hogy ne engedd át esetleg rossz hangulatnak magad. Gyerekes dolog volna tanácsot adni, hogy miképp védekezz ez ellen. De próbáld meg úgy nézni ezt az időt, mintha már túl lennél rajta, mintha már csak emlékeznél rá. Te, aki regényedben oly kitűnően értettél az időrend felcseréléséhez, meg tudod ezt csinálni, s így harmadik személyként, kívülről tudod szemlélni a saját idődet is. Bocsáss meg, ha én mondom, hogy nem olyan nagy időről van szó, ennél már sokkal többet átéltél szinte észrevétlenül. Nem akarlak hitegetni sem, de minden remény megvan arra, hogy a kiszabottnál is rövidebb lesz. Mindennap beszéltem Ráth-Véghgel,' a kérvény jó úton van. Tegnap a szerkesztőségi összejövetelen részletesen elmondtam ügyedet.2 Azt hiszem, jólesett volna hallanod, milyen őszinte rokon- szenwel és barátsággal beszélt mindenki rólad, hogyan alakult át az együttes formális tanácskozó testületté, hogy kisüsse, mit lehetne csinálni. Egész este rólad volt szó, többen is vállalkoztak, hogy a kegyelmi ügyben rögtön lépéseket tesznek. Különben ezt a jóakaratot mindenütt tapasztalni. Bevallom, örültem nevedben is neki. Szeretnélek meglátogatni, nem tudom azonban, nem ütöm-e el ezzel Édesanyádat a látogatási alkalomtól, vagy nem rövidítem-e meg az ő idejét, melyet veled tölthet. Telefonon fel fogom hívni, üzenj általa. Nem kell mondanom, hogy ha neki is segítségére lehetek, készségesen teszem azt is. Különben ez minden, semmi újság, sem az életben, sem az irodalomban. Karinthy naplója s egykét kiadatlan jegyzete jelent meg könyv alakban,3 érdekessége — mint már ilyen esetben mindig — az indiszkrécióra való szabad lehetőség. A Nyugat jelent meg még, elég közepes tartalommal, nem véve ki az én verseimet sem, bár van köztük egy, melyet szürrealistának szántam,4 Ha rólad valami megjelenik, majd félreteszem. 152
