Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

E pártköltészet távol állt Dérytől, de a levélíró által kért kritika elsősorban azért hiúsult meg, mert a Nyugat eleve elhatárolódott minden kommunistagyanús mű is­mertetésétől; s a szóba jöhető Gondolatot pedig - Vértes György letartóztatását köve­tően - elhallgattatták. 720. FÜST MILÁN - D. T.-NEK 1937. okt. 13. Nagyságos Déry Tibor, magyar író úrnak Budapest V, Árpád u. 12. Ha visszahozod a vajtartómat, kapsz egy gyönyörű ajándékot, olyat, amelytől el fogsz ájulni. Ki van készítve. 1937. okt. 13. Pusztiáni Gerő, he he he Közli FMÖL, 335. 1937. máj. 13.<---->1937. nov. 21. Ha nagy a szükség, valamelyest megnő a toll leleményessége is. Mi lenne, ha egysze­rűen megírná egy hétköznap apró-cseprő szaladgálásait: kéziratokkal vagy az értük kapott utalványokkal, az utca változó arculatait, a nagynénivel és jó baráttal való ta­lálkozásokat. Az ötlet egészen elfogadhatóan megvalósul, ott olvasható a Pester Lloyd október 28-i számában: Referat über einem alltäglichen Tag (Tandori Dezső fordításában: Beszámoló egy hétköznapról, in Knockout, 102—107). Érdemes röviden megállni az egyik bekezdésnél, amely „egy fiatal lány”-ról szól, „aki — bár nem feltűnő jelenség, üdítően hat, mint egy hegyi forrás”, s akivel a nap krónikása egy ártatlan Pest környéki kirán­dulást tesz, hogy — az őszi földszag és a távolba tűnő vadkacsák hangjai mellett — eltűnődjenek a naplemente festői színeváltozásain. Természetesen Galfszky Böskéről van szó, s a leírtak egyben kapcsolatuk látlelete­ként is felfoghatóak. A közzététel azonban — a kétszeresen díjazottság ellenére — meg sem igen moccantotta a tartozik oldal tételeit; még akkor sem, ha sikerült mellette (november 30-án) egy régi elbeszélés, a Farkasrét német változatát is elsütni. Az igazi megoldást, mint már jeleztük, hosszabb lélegzetű fordításoktól lehetett re­mélni. S ezek megrendelései végre október—novemberben be is futottak; ezúttal egy új kiadótól, az Athenaeumtól, valószínűleg Illés Endre vagy az eddig még nem sze­replő Fodor József révén, aki versei mellett itt lektorkodott, s a későbbiekben még sokszor lesz Déry segítségére. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom