Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)

276-624

ről és Kassák Önéletrajzira/ és Napjaink átértékeléséi/ (mindkettő most jelent meg, még nem olvastam) .16

Ezért is írtam most Neked még gyorsan. Nekem is hiányzik a regényed, illetve hogy követhessem. Suschnynak''' biztosan van gépe, nem írod le? Hát minden jót, élj boldogan és dolgozz jól és könnyen!

Vas István

1 Illyésnek a Szovjetunió-beli látogatásáról írt úti beszámolójáról, az Oroszországtól van szó, amelyet a Nyugat Kiadó gyorsított ütemben hozott ki a (karácsonyi) könyvpiacra. Az, hogy Gellert Oszkár, és nem Illyés postáztatta, némileg érzékelteti, hogy — Déry József Attila melletti kiállása miatt - átmenetileg ismét elhidegült kapcsolatuk.

2 Szerb Antal (1901-1945) - író, irodalomtörténész. Nevét az Erdélyi Helikon pályázatán díjat nyert Magyar irodalomtörténet (1934) tette országosan ismertté. Másik nagy összefoglalása, A világirodalom története 1941-ben jelent meg. Regényírói pályáját a levélben emlegetett kötete nyitotta meg, egyesítve a detektívtörténetek és a misztika izgalmait.

5 André Gide (1869-1951) - francia író; a Pages de Journal (Egy napló oldalai) részközlés az utóbb Journalként (1939) kiadott önéletrajzból.

4 A Tanú IX., novemberi számát leginkább Németh László Egy különítményes vallomása című írása tette ismertté, amelyben Hatvány Lajos A szellem különítményesei vitacikkére (Újság, 1934. máj. 27.) válaszolva fejtette ki a zsidókérdésben elfoglalt „harmadik utas” felfogását.

5 Kerekasztal (1934-1937) - egyike a helyüket kereső fiatalok fórumainak; jellemzésében bizton a levélíróra hagyatkozhatunk.

6 Mittay-Begyáts László (1893-1962) - latin-görög szakos tanár, baloldaliként induló és az avantgárddal rokonszenvező lírai alkat. Utóbb felhagy költői ambícióival. A Kerékasztalban a versrovattal foglalkozott, valószínűen ő állt kapcsolatban József Attilával.

7 Horváth Árpád (1907-1990) - tudománytörténeti szakíró

8 Gyomlay László (1889—?) - gimnáziumi tanár, ifjúsági író, a Kerekasztal szerkesztője; Földi Mihály (1894—1943) — divatos regény- és színműíró, már találkoztunk vele mint a Pesti Napló szerkesztőjével; Körmendi Ferenc (1900-1972) - prózaíró, A budapesti kaland című kötete 1932-ben díjat nyert az angolszász könyvkiadók nemzetközi regénypályázatán. 1932—1938-ban a Pesti Napló munkatársa.

9 A fiatalok — ilyen címmel nem jelent meg folyóirat; lehet, hogy a levélíró a Kolozsváron megjelenő Erdélyi Fiatalok (1930—1940) című főiskolás lapra gondolt. Hont Ferenc és Buday György folyóirata - A Színpad (1935—1937) - a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának szemléjeként jelent meg, erős szakjelleggel.

10 Hevesi András (1901-1940) - író, műfordító, publicista. (Déryről írt kellemetlen bírálatát lásd a 496. levél bevezetőjében.) A Nyugatban közölt Megérkezés Párizsba (1934. nov. 16.) és a Válasz-beli Rue Lhomond (1934. dec., 5. sz.) részközlések a készülő Párizsi eső című regényéből.

11 Fenyő László (1902-1945) - a Nyugat második nemzedékéhez tartozó költő

12 Illyés Gyula - mint jeleztük - 1934 júliusában részt vett a szovjet írók I. kongresszusán.

15 Az Egy költőhöz szemérmes említése (lásd 1934. okt., 3—4. sz., utóbb Vas István, Ki mást se tud. Versek, 1930-1945, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977, 47-48). A költemény Déryről és a Szemtől szembe hőseiről szól, kiállva a „vesztett ügyért”, fegyver helyett verset, hexametert és szonettet szegezve a „nyomorral” és az „elnyomással" szembe.

307