Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
LM 234. D. T. - DÉRY KÁROLYNÉNAK* 1934. ápr. vége A megszaporodott levelek, üzenetek és üdvözletek ismét elfedik a lényeget, azt, hogy - a felkelés napjait, heteit kivéve - Déry látványosan haladt munkájában. Elkészültek a nagyregény első fejezetei a téli ködben gomolygó Csáky utcával és a környékén elkövetett titokzatos gyilkossággal, a főhős Parcen-Nagy Lőrinc családjának dubrov- niki útjával; és sikeresen lezárult a munkáskerületben fekvő Országbíró utca 41. alatti bérház lakóinak bemutatása s a Váci úti munkanélküli-tüntetés leírása is. A Szemtől szembe trilógiában Déry még csak próbálgatta a saját — prousti és kafkai indítékokat magába olvasztó — kifejezésmódját. Itt már nem kísérletezik. Könnyedén váltogatja az idősíkokat, hozza működésbe szereplői emlékezetét és érzelmi rezdüléseit; a természeti jelenségek megjelenítésében gyakorlott operatőrként pásztázza a tájat, majd váratlanul közelképekben nagyítja fel a részleteket, s ugyanakkor azt is érzékelteti, hogyan hatnak e változások szereplői hangulatára. S ha már a hatásokról is szó esett, ne hagyjuk ki Giuseppe Antonio Borgese (1882—1952) nevét se; az Útvesztő című regényének fordítása során megismert technikát, a cselekmény időnkénti megszakításáét, amelyet a szerző arra használt, hogy az így keletkezett szakaszokat esszéisztikus betétekkel töltse ki. Végül, a hatások között említjük Hermann Broch (1886—1951) osztrák szépíró, filozófust, akinek fellépéseitől és vitaestjeitől 1934-ben hangosak voltak Bécs irodalmi berkei, s regénytrilógiáját, Az alvajárókat (1931-1932) igen valószínűen Déry is forgatta (lásd Veronika Spira, Endre Kiss, Die Möglichkeit der Politisierung des Osterrechischen polyhistorischen Romans, in Trans. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften, 7. Nr., September 1999, www.inst.at/trans/ 7Nr/kiss7.htm). Déry alkotókedvét és önbizalmát növelte, hogy a Bécsbe látogató Németh Andor lelkesedéssel fogadta A befejezetlen mondat elkészült részleteinek felolvasását. Minderről a Mamának címzett április végi levélből (LM 234.) értesülünk, nemkülönben arról, hogy barátja szerint: „nagyszerű, a legnagyobb magyar regény, olyan részek vannak benne, amilyeneket még soha nem írtak [...]” A megsokszorozódott munkakedv közel hozta az első kötet befejezését, s az idézett levelében Déry már arról ír, hogy a májust Prágában szeretné tölteni, „ahol fantasztikus az élet”, tele szellemi pezsgéssel, „olyan, mint Berlinben”. A tervezett prágai útból végül nem lett semmi. Május végén Nagy Etel Bécsbe érkezett, hogy részt vegyen egy nemzetközi táncversenyen. Déry fogadta, intézte elhelyezését, ám Éti már az elővizsgákon kiesett. Végre együtt lehettek. Egy fergeteges hónap következik, amelynek minden szenvedélye és szépséges emléke ott ragyog A befejezetlen mondat zárófejezetében — Krausz Évi és Abramovics szerelmeként. (Bővebben lásd Tasi József, Modell és mű. Krausz Évi alakja A befejezetlen mondat/^«, in D. T. úr X.-ben. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról, Bp., PIM, 1995, 133-142 [A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei, 4].) 289
