Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
4 Czigány Dezső (1883—1937) — festőművész, a Nagybányai Művésztelep, majd a Nyolcak csoportjának tagja, Szilágyi Boriska (szintén festő) férje. 5 Jenntscherl - Jenny néni 8 Kunody Anni - Kunody Leónak, Jenny néni fiának a felesége 7 Gustl - Rosenberg Gusztáv, Nina néni fia 8 Gerda — Rosenberg Gusztáv felesége 9 Grete — Kemény Gyuláné Rosenberg Margit, Nina néni lánya 1928. okt. 26a----->1938. dec. 29. Június 10-én Füst hazautazik, vendéglátója egyedül marad. S ismét egy üres hónap következik — alkotás nélkül. Proust is elfeledve. Nincsenek levelek se. A Mama is csak egyetlenegyet kap. Viszont a külső események felgyorsulnak: korzózások az óvárosban; találkák kávéházakban, az ódivatú Stradone cukrászdában; kültelki borozások — matrózok között; kisebb kirándulások, rákászás az öbölben, hajóút Splitbe: Diocletianus palotája, Mest- rovic óriás szobra a horvát egyház kialakítójáról, Grgur Ninskiről; további kirándulás — ugyancsak hajón — Pag szigetére. Valamint — a feljegyzések alapján — kalandok és nők, és ismét kalandok és nők, már-már számba se vehetők: a házassággal kacérkodó Jagoda, Astrid Ekblom svéd tanítónő és barátnője Sigenhilde, Elisabeth Aghi, az Egyiptomot járt újságírónő, Vera Petrikova cseh táncosnő, a még szűz hamburgi Amy Brüh- ling. Ugyanazok a vigaszt kereső kárpótlások, mint Skandináviában. S egy sorból az ok is kiolvasható: „Étitől várok feleletet, jön-e Boszniába?” Megismétlődik, ami Arankával történt, azzal a különbséggel, hogy Éti hivatásához ragaszkodik, a július 9-én kezdődő varsói nemzetközi táncversenyre készül. Már hosszú ideje húzzuk-halasztjuk a fenyegető nemzetközi háttér bemutatását, hogy feleslegesen ne aprózzuk fel a magánélet derűs-komor folyamatát. Ezúttal azonban nem hallgathatunk tovább, már csak azért sem, mert kisebb-nagyobb hírfoszlányokban — strandbeszélgetések, rádióhírek, újságközlemények révén — betörtek a magánéletbe, a hétköznapokba is. Idézzük fel őket kommentár nélkül, tőmondatokban. Január 30. — Hindenburg birodalmi elnök kormányátalakítási megbízást ad Hitlernek. Február 28-án este lángba borul a Reichstag épülete. Miután a tűz egyszerre tíz különböző ponton lobbant fel, egyértelmű, hogy gyújtogatás történt. A „nyomozás” kideríti, hogy mindez mégis „összeesküvés”, s természetesen a kommunisták műve. A belügyminiszter őrizetbe veteti a birodalmi gyűlés kommunista tagjait és nyomozás ürügyén tízezernél több gyanúsítottat, egyben betiltja a teljes szocialista sajtót. A márciusi győztes választást követően törvényen kívül helyezik a még milliókat számláló kommunista pártot, majd néhány héttel rá a szociáldemokratákat is. Május 10-én ismét tüzek lobognak a berlini utcákon: a zsidó és baloldali szerzők könyveit égetik, amelyeket előzőleg kivontak a közkönyvtárakból, könyvkereskedelemből, s a magánkönyvtárakat is a leadásukra kötelezték. Az égetendő szerzők közül első helyen 251
