Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
KERESZTURY DEZSŐ - D. T.-NEK 1933. ápr. 13. 527. Déry Tibor kod Aleksic Dubrovnik 1., Sva Jakova 7, Jugoslavien Boldog Ünnepeket! Ott ugyan biztos ünnepibb az időjárás, mint itt. Hideg van s nagy a ború. Cikkem is lassabban vajúdik, de ha kész lesz, okvetlen küldök. A 40 P-t én kifizettem, de még nem utalták át azóta sem. Nem veszett el a postán? Nagyon kedves volna, ha most mostohaapám címére küldetné, hogy én kapjam meg. Dr. Patonay járásbíró, Keszthely. Sok üdv! Minden jót, jó munkát Keresztury Keresztury, Berlin, Chbg. 4, Dahlem 1933. febr. 11.*- -»1933. júl. 29. LM 220. D. T. - DÉRY KÁROLYNÉNAK* 1933. ápr. 19. Félrevezető volna, ha a napozás és olvasás mellett nem szólnánk a dalmát tengerpart egyéb örömeiről, amelyek az Argentína Szálló sziklás strandján várták a kikapcsolódót. A társasági életről van szó, nőkről, férfiakról, Németországból jött nemzetiszocialistákról és zsidó üldözöttekről. A nők közül kettőt is kiemelhetünk, Bielein von Kalkreuthot, a kemény modorú porosz grófnőt, illetve Lotte Petersent, egy fiatal, üde, de házasságában szerencsétlen teremtést, akit a kétségbeesés férfitől férfiig hajtott. E kapcsolatok, ismeretségek nem önmagukban érdekesek, hanem abban, hogy szereplőiket viszontlátjuk A befejezetlen mondat 2. fejezetében. 1933. április 18-a fordulatot hozott a megszokott napirendben: megérkezett Budapestről Füst Milán, „angolnak öltözve, kockás nadrágban és gukkerral a hasán” (lásd LM 220. levél). Ugratásokkal teli vidám napok következnek, majd egy hónap múlva, május 19-e és június 1-je között egy görögországi hajókirándulás. Bemutatásukkal nem kívánunk versenyre kelni, megtalálhatók az ítélet nincs Füst Milánról szóló Hogy szeretett volna élni, s nem értett hozzá! című fejezetében, a filológiailag pontosított részletek pedig az egykori úti feljegyzésekben (lásd Halál, 273-293), amelyek kitűnően megfogalma248
