Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
News of the World Everybody’s Weekly Ezek mind vasárnapi újságok, melyek szerkesztőjét rendszeresen látogatom. Az eladást magam is el tudom végezni, ahhoz ketten nem kellünk. Te a szerkesztőkkel, akiket én ismerek, nem is igen tudnál beszélni. Nem erre gondoltam. Arra gondoltam, hogy fényképezned kellene, mert a szerkesztőségek mindig angol anyagot kémek tőlem. Gépem van nekem is már. Egy régi típusú Leika, 3.5 fényerő. Áruházakban és a Hyde Parkban csináltam szériákat, azt hiszem, menni fognak. A gép Loránté volt, akinek kettő van, és nagyon kedvező feltételek mellett kaptam meg. Ha pénzem jön, nagyobb összeg, akkor 3 fontot adok neki, és azután ezekről emel le 1 fontot. Én úgy gondoltam, hogy ha eladom a regényedet,1 abból a pénzből ki tudod fizetni legégetőbb adósságaidat, pénzed lesz a kiutazásodra, és addig tudsz élni belőle, amíg a fényképekkel nem keresel. Ha kevés volna addig, akkor az idegen képek eladásából pótolhatjuk. A lakást lehetőleg a Short (?) street közelében bérelnénk, ahol sötétkamra is lenne, úgyhogy magunk hívhatunk és nagyíthatunk. Az élelemkérdés bejárónővel oldódna meg, aki reggel jön, este megy. Egy kis alapokon kezdjő], rendes, a magunk és idegen képekkel (a Loránt-irodában megkereshető német és francia trlmrs átdolgozásokkal) dolgozó agenturánk lenne. A fényképészek itt rosszak. Lóránt állandóan vesz valamit nagy anyagjához, ő most is kap külföldről fotóanyagot, és én vagyok az eladója. Egész szépen megélhetnénk. Ez terv, amelynek sikerülnie kell. Az egyik szerkesztőnek elmondtam az egyik szériámat, el volt ragadtatva, és azt mondotta, hogy ha jók a képek, okvetlenül megveszi őket. (Az egyik széria: egy hölgy 5 perce a Hyde Parkban, a másik: a fiú nem jött a rendezvous-ra, a nő érzelmeinek kifejezése, de csak lélekben.) Egy szériát csinálok még most, a címe Fiirt, szerelem, házasság, a képek csak kicsikben lesznek meg. A következő széria: hogyan fotografál a fotoriporter. Hogy mennyit hozok ki a regényből, még nem tudom, meglátom, melyik lesz a legkedvezőbb ajánlat. A szériák és képek Németországban Anglia részére a következő tartalmúak legyenek. Úgynevezett kedves képek. Állatokról, gyerekekről, kedves, megható. Szép nők is, de nem akt és egyelőre semmi nyári. A képeken nem szabad látni, hogy idegen, tehát a gyerek ne legyen tipikus német, a képen ne lehessen címet, feliratokat látni, ne legyen valami egészen speciális, furcsa vagy feltűnő, ami csak Németországban van. Az újságok nem vasárnapi mellékletek, hanem önálló szerkesztőségekkel rendelkező, vasárnapi újságok. Szóval a szükségletet röviden 3 szóban jellemezhetem. Meglepő, mulatságos, kedves. Balkin rendben van. Úgy állapodj meg vele, hogy a szériákat mi válogathassuk ki, mert különben haszontalan anyaggal ülünk itt, és mi írhassuk elő, hogy mit küldjön. A száz márkát remélhetőleg majd meg tudom szerezni. Állapodj meg vele 14-es fontértékben, ha a font felmegy, úgy a Zürichben jegyzett árfolyamon. Dalmáciába ne utazz, legalább angol szempontból ne, mert itt kevés ez iránt az érdeklődés. Nagyobb egzotikumok kellenek. Expedíciók stb. A te képeidből eladtam a fiatal állatokból és a gyerekmunka-szériából. A gyerektömegcsoport, ahol mind nevetnek és egy libakép. 220