Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)

276-624

1931- II- 8.

Kedves barátom,

igen, érdekelt. Teljesen egy véleményen vagyok vele. Nem is lehet vitatkozni. Ez a teljes Tart pour l’art, melyet évekkel ezelőtt egyesek önök közül azzal támadtak, hogy „elavult”. Azt hiszem, az igazság sohasem elavult.

A lyra zeneiségét is nehezményezték, különösen Kassák hívei. De amit ön fölhoz (Arany verse: A lan tót...), mi egyéb, mint a lyra zeneisége? Hasonlóan vagyunk a festőiséggel is. A „felhőn guruló gyöngy” is azért kitűnő, mert festői. Ez a gyöngy rá van festve a felhőre. így történik, hogy nem esik le róla.1

Hogy a hasonlatok, szóképek „értelmetlenebbek” lettek, az annak tudható be - nézetem szerint —, hogy idegpályánk vájtabb, eszmefűzésünk — mind a költőé, mind az olvasóé — gyorsabb. A képzelet nagyobbat ugrik; a közben lévő lépcsőket kihagyom.

Láthatja, mennyire érdekelt írása. Kívánatosnak tartom, hogy a fogalmak tisztázása érdekében tegye közzé. Szeretettel

Kosztolányi Dezső

Idézi Ungvári, 76 - Közli Réz, 1465; KDL, 618.

' Arany János versének és a „felhőn guruló gyöngyinek a példája a Déry által megküldött tanulmányból való (lásd Botiad, 1. k., 346—353).

A levél közvetlen szomszédságába kívánkozik Déry egy szórványfeljegyzése, amely a Nyugattal való meglazuló viszonyát példázza. A benne említett Érthetetlen vers? szövege tényleg visszautasíttatott, s csak az életműkiadás tette hozzáférhetővé (lásd Botiad,

1. k„ 346-353).

A Britannia Szálló-beli előadáson, február 3-án Déryn kívül Komlós Aladár, Szenes Erzsi és Gellért Lajos is szerepelt.

Január folyamán előadást bejelentettem, hogy előadást akarok tartani a Britanniában. Utólag értesültem arról, hogy — megkérdezésem nélkül — még másik két írót léptetnek fel ugyanazon a napon, azzal az indokolással, hogy költők délutánjain nem léphetnek fel mindig többen olvasnak fel. Ma megállapíthatom, hogy 10 eset közül 8-ban (Kosztolányi, Gellért. Kanntby, Szabó Urine, Horváth, Illyés) ezeken a délutánokon is csak egyenként lépnek fel az írók.

Előadásomat — minthogy a Ny. munkatársai közül többen rábeszéltek (Kosztolányi külön levélben ts-ánt) — közzé akartam tenni a Nyugatban — ez a telefonon bejelentett szándékom azonban azonnali visszautasításra talált.

128