Debreceni Boglárka (szerk.): Semmi mozdulat most. Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások (Budapest, 2010)
Mikszáth Kálmán képzőművészeti ábrázolásokon
Benczúr Gyula: Mikszáth Kálmán, 1912-1913 olaj, vászon 107 X 77,3 cm j. j. I.: Benczúr Gy., Dolány MTAK, Itsz.: 1648 Megjegyzés: Benczúr Gyula ezzel a festménnyel váltotta ki akadémiai székfoglaló beszédét, amikor az MTA levelező' tagjává választották, erre utal 1913. április 8-án kelt levele, amit Berzeviczy Alberthez, az Akadémia elnökéhez címzett. „Kegyelmes Uraml Harmadéve, abban a meg nem érdemelt kitüntetésben részesültem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjai sorába emelt. Nem lévén szónok, legkevésbé ott, ahol érzelmeimet kellene tolmácsolni, székfoglaló beköszöntó'met nem szóval, de mint képíró vagyok csak képes megtartani. Megfestettem tehát egyik halhatatlan költő' és író, nekem felejthetetlen kedves barátomnak, Mikszáth Kálmánnak arcképét. Kérem Excellenciádat, festett székfoglalómat kegyeskedjen fogadni, és azt a Magyar Tudományos Akadémia leltárába, mint annak tulajdonát felvenni. Hódoló tisztelettel készséges igaz híve Benczúr Gyula képíró, a főrendi ház tagja" (Akadémiai Értesítő, 1913. 24. kötet, 281. füzet, 361-362.) Miután a festményt megtekintette, özvegy Mikszáth Kálmánná ezt írta Benczúr Gyulánénak: „Nem hiába rajongott Istenben boldogult Uram a Benczúr családért, érezte ő előre azt, hogy Ti fogjátok neki a legszebb emléket emelni. - Az a szoba a Te gondolatod volt és Te is szerezted meg az ereklyék részére. Köszönöm, de ez a szó nem elég. Oly hálás vagyok érte - szép lesz ott minden, de a Benczúr kép a legszebb - megmutatta a főtitkár - az valami isteni dolog, amilyen hasonlatos, a megszólalásig hű képmása szegény elköltözöttünknek." (Budapest, 1913. április 13., Szellemi és tárgyi hagyaték, 7.) Az író halála után felesége, a Benczúr család segítségével létrehozta a Mikszáth-szobát az MTA-n. Számos relikviát, könyvet, fotót, levelet helyeztek el benne, azok a tárgyak képezték később az Akadémia Mikszáth-gyú'jteményének a törzsanyagát. Miután az MTA könyvtárában - helyszűke miatt - később nem fért el a sok Mikszáth-ereklye, és bizonyos anyagok (bútorok, használati tárgyak) nem tartoztak kifejezetten az MTAK gyűjtőköréhez, a levelek és a fényképek kivételével, nagy részük más közgyűjteményekben kapott helyet, legtöbbjük a szegedi MFM, illetve a balassagyarmati Palóc Múzeum állományába került. Mikszáth Kálmán halála után tehát Benczúr nemcsak egy, hanem két portrét is festett; az Akadémián található portré, a PIM műtárgya mellett, a másik legjellemzőbb Mikszáth-ábrázolás. A kép szintén egy fotó, Kiss Ottó fényképfelvétele után készült (Id. Ikonográfia 59. kép). A Képzőművészeti ábrázolásokban közölt XXII. és XXIII, kép ugyan az író halála után keletkezett, mégsem hagyható ki a válogatásból, mivel ezek tekinthetők a legtöbbet közölt, legtalálóbb Mikszáth-ábrázolá- soknak, ráadásul mindkettő alapja egy-egy ismert Mikszáth-fotó. Megjelent az ÉU I. évfolyam 36. számának (1913. november 23.) címlapján. XXIII. no
