Mészáros Tibor: Márai Sándor bibliográfia (Budapest, 2003)
Bevezetés
BEVEZETÉS és az egypártrendszer diktatúrája miatt. Halálakor a nekrológok mennyisége is jelezte: közel negyvenegy év önkéntes száműzetés után Márai az érdeklődés középpontjába kerülhet. A múlt század utolsó tíz évében valóságos publikációs robbanás következett be: 1990 júniusától könyveit idehaza újra kiadták, Furkó Zoltán jóvoltából megjelent az 1988-ban készült beszélgetéskötet is. Napvilágot látott két „monográfia” - Rónay Lászlóé, mely csak 1948-ig tárgyalja az életművet, valamint Szegedy-Maszák Mihályé, mely inkább csak tanulmányfüzér. Tanulmányok sora jelent meg Fried István, Lőrinczy Huba és Szekér Endre tollából, a Helikon Kiadó pedig sorra jelentette/jelenteti meg az életmű darabjait, mára - a korábban kötetben megjelent Márai-oeuvre szinte teljesen hozzáférhetővé vált. 2. A Márai-kutatás fehér foltjai: A legszükségesebb az életrajzot és munkásságot teljességében feltáró monográfia megírása. Hatalmas munka lesz az életmű filológiai feltárása is, ezt könnyíti meg a most megjelenő életmű-bibliográfia és az 1997-ben hazakerült írói hagyaték számbavétele. Kiemelt jelentőségű feladat Márai publicisztikájának módszeres kutatása. Szükséges lenne a Szabad Európa Rádióban felolvasott, gyakorlatilag teljesen publikálatlan dokumentumok jegyzetekkel ellátott közzététele, hiszen az 1951 és 1967 közötti időszakról rendelkezünk jelenleg a legkevesebb ismerettel. Várat magára az eltűntnek vélt kötetek felfedezése (Männer, Marenka változásai), egy az eredeti kéziratokon alapuló teljes, jegyzetelt Napló-kiadás (1945- 1989). Fontos szerepe lenne további levelezéskötetek, ikonográfiák megjelentetésének. Nem ismerjük az egyéb hagyatékokban fellelhető Márai-dokumentumokat sem. Fontos lenne megoldani az egyes művek szövegkiadási problémáit: az Egy polgár vallomásai eredeti és ma kiadott szövegeinek eltéréseit; kideríteni az Egy úr Velencéből egyes kiadásai közötti különbségek okát; szövegszerű összehasonlítást és elemzést készíteni a San Cennaro vére német és ettől radikálisan eltérő magyar változatáról. Eldöntendő kérdés az is, hogy A Garrenek műve 1988-as kiadása vagy az eredeti, 1930-as években megjelent trilógia az elsődleges szöveg. Végül a magyar nyelven eddig ki nem adott műveire utalunk: a Viadal című dráma és a Der Wind kommt vom Westen a mai napig csak német nyelven hozzáférhető. De még a sajtóban használt álneveivel sem vagyunk tisztában. A sort még folytathatnánk. A még feltáratlan értékek hosszabb taglalására természetesen itt nem vállalkozhatunk. Mutatóba kiemelünk két dokumentumot, melyekről a gyűjtés során, ha csak egy-egy információval is, de nőtt az ismeretünk. Az első ezek sorában egy előfizetési ív, A csöndes lakó című elbeszéléskötet [Kassa. 1924k.] előfizetési felhívása. E novellagyűjteménye valószínűleg nem jelent meg. Mivel fontos irodalomtörténeti adalékkal szolgál, és eddig nem közölték e dokumentumot, a nyomtatványon szereplő teljes szöveget e helyütt közöljük. Előfizetési ív Márai Sándor novellás könyvére. A tíz novellát magábafoglaló kötet „A csöndes lakó” címet viseli. Az alaphang, amit a szerző a vezérnovellában megüt, végigrezeg az egész könyvön; az emberek, akik felvonulnak előttünk, igénytelen hadsereg, mind csöndes lakók az élet nagy bérházában. A vidék, a csöndesség, a szomorúság a lemondás és a szerelem könyve ez a könyv. Ezekről beszél Márai Sándor, halkan és új hangon. Gesztusokon, elejtett szavakon, könnyes szemeken és megbocsátó pillantásokon szűrődik le ebben a könyvben minden szenvedély; az író az életet tükrözi, tisztán és hűen, a világos vonalak nyomán megmutatja az utánuk húzódó árnyékot is. Márai Sándor kvalitásai túlemelik a könyvet az átlagon; nem a nagyközönség változó ízlésének íródott, de egy egyéni és harmonikusan fejlődő világnézet öntudatos megnyilvánulása. Előfizetési ára 3 korona. Az előfizetési díjat a mellékelt postautalványon s a jelen előfizetési ív kíséretében két hét leforgása alatt kérjük [...] könyvkiadó [...] címére beküldeni, példányszám, név és lakcím pontos megjelölésével. A könyv ok8
