Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Modell és mű. Krausz Évi alakja A befejezetlen mondaflonn

vonzalmát: „Drága Zebulám, nagyon boldog vagyok, hogy még szerelmes vagy belém. Sokat gondolok rád és nagyon hiányzol nekem. Szinte rosszul esik, ha más férfi kedves hozzám. Azt sejted, hogy a kis Rácz fiú [Rácz István — T.J.] el van ragadtatva tőlem. A mozdulataim és a fejem tetszik neki. Előadásokon voltam vele, többször észrevettem, hogy engem bámul. Hidd el, ilyenkor boldogtalan vagyok nagyon. Vajda Imrébe sem vagyok szerelmes.”

Egy későbbi, július 29-i levélben megtudjuk, hogy Vajda Imre (a Munka külpolitikai cikkírója) néhány napra befogadta a szerelmeseket és mint Éti dicsérőleg említi, erről nem értesítette Kassákot. Kassák és Simon Jolán el se tudják képzelni, hogy Éti beleszeressen Vas Istvánba, ezért nem féltékenyek rá. Éti a róluk való teljes leszakadást tervezi. „Tudom, hogy anyámnak ez fájni fog — írja —, de ezt a fájdalmat megérdemli, mert teljesen érzékeden az én egyéni örömeim és fájdalmaim iránt. O Kassák médiuma.”

Már az előző levélben felbukkan Déry Tibor. „Örülök, hogy Déry foglalkozik veled, mert amit a verseidre vonatkozólag mondott, abban igaza van. Én rossz kritikus vagyok, mert nagyon szeretem a dolgaidat és ezért inkább azt veszem észre benne, ami jó, mint a hibákat. Igaz, hogy mielőtt még az utolsó levelet megkaptam, akartam írni hasonló kritikát, mint Déry neked mondott, de nem voltam biztos benne, hogy igazam van-e.” Déry tehát biztos ítéletű író-kritikusként jelenik meg Ed levelében, aki sorait így zárja: „Gyönyörű kis madaram, szerelmem, csókol még mindig szép szeretőd Ed.”

Egy keltezeden „Zebulon”-levélben Ed bejelend, hogy szakítást tervez. „Drága Zebikém, mindennek vége. Pestre nem mehetek. Nagyon boldogtalan vagyok, ugye mondtam, hogy én soha boldog nem leszek és Te nem hitted. — Már a vizsgára is készültem és Kassák megígérte, hogy Pesten megszerzi azt az összeget, ami a vizsgához szükséges. És most megint mindennek vége. Nem is tudom megírni, olyan rémes dolgok történtek. De okvetlen akarok még egyszer beszélni veled. ” [Kiemelés T. J.] A befejezés balladás: „Elmúlt szép szerelmem, üdvözöllek. Ed”

Vas azonban Bécsbe utazott — ügyelniük kellett, hogy az ott vendégeskedő Kassákék ne fogjanak gyanút — s a táv- vagy levelező-szerelem tovább folytatódott. Hét bizalmas megszólítású levél dokumentálja ezt: „Leggyönyörűbb szerelmem” „Drága kicsi fiam”, „Aranyos mókusom”, „Aranyos madárkám” és még egyszer „Drága kicsi fiam”, majd „Drága kis fiam”.

Ed tehát 1929 októberében hazautazott. Vas, akinek számára apja textilgyárat akart vásárolni, de nem fogadta el, gyakornok lesz a Standard Villamossági Rt-nél, ahol egészen 1938-ig magántisztviselőként dolgozik. Ed szembesül a tényekkel, melyeken még nincs ereje változtatni, ezért a szerelmesek viszonya megszakad.

A felszabadító hatású bécsi év után Ed visszaköltözik Kassákék Lehel úd lakásába, eljár a Munka-körbe és a szavalókórusban, majd a tornászcsoportban is szerepel. Vas ezekben az őszi-téli hónapokban megtűrt vendég Kassák körében. Kassák nem nézi jó szemmel nevelt lánya és az ő általa felfedezett ifjú költő kapcsolatát; Vas István utolsó írása, egy könyvismertetés 1930 februárjában jelenik meg a Munkaban. Megelőzte ezt az 1929-es szilveszteri ünnepség, amelyről Vas István a Munka-Vöt fiatal festőivel egyikük lakására ment, borozni. Ez alkalmat nyújtott Kassáknak, hogy felháborodva kiközösítse Vas Istvánt. (Kettejük konfliktusának dokumentumai nem tartoznak a tárgyhoz.)

Vas István és Nagy Etel szerelmük féléves szüneteltetése után 1930. március 23-án találkozott legközelebb, a Bartha Miklós Társaság Ady-estjén, a Vigadóban. Kibékültek,-89-