Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Jászi mint „óramutató”. Jászi Oszkár publicisztikája. Válogatás
Jászi mint „óramutató” — Jászj Oszkár publicisztikája. Válogatás. — V égre! Több mint hatvanéves szünet után Jászi Oszkárnak ismét könyve jelenik meg Magyarországon! A jeles politikus és politológus publicisztikájából válogató kötet szerkesztői, Litván György és Varga F. János a kiadás előtt álló levelezéskötetre is hivatkoznak és már a könyvesboltokban van az újabb Jászi-kötet: The Dissolution of the Habsburg Monarchy (Chicago, 1929) magyar nyelvű fordítása is. Az életmű tehát elfoglalhatja méltó helyét a köztudatban. Két éve az Irodalomtörténeti Közleményekben Októbrizmus vagy bolsevi^mus? címmel tanulmányt közöltem Jászi Oszkárnak a húszas évek első felében megjelent publicisztikai írásairól, szembesítve azokat a kommunista emigráció, főként Gábor Andor kritikai nézeteivel. Most „a világ végén”, Szigligeten - ahol az Alkotóház tatarozása során éppen a tetőt bontják a szobám felett — az 591 oldalas könyv elolvasása és jegyzeteim feldolgozása után nem sajnálom, hogy tanulmányomat otthon hagytam s hogy kiegészítő kutatásokra nincs lehetőségem. Még a Századunk nálam levő néhány számát is félretolom, megállapítva hogy a történész szerkesztők jó munkát végeztek; a könyv valóban reprezentálja Jászi egész életútját és nézeteit. A szerkesztők előszava tömören ismerteti Jászi Oszkár életrajzát. Ennek első szakaszát maga Jászi Oszkár is megfogalmazta a kötet végén olvasható 1953-1955 között írt emlékirataiban. A töredékben maradt memoár címe: Harcunk az emberi méltóságért és a nemietek egyenjogúságáért: Egy dunai ember emlékeiből. Vessünk egy pillantást a kezdetekre. Jászi Oszkár 1875-ben született Nagykárolyban egy zsidó orvos második gyermekeként. Hatéves volt, amikor családja áttért a református vallásra. „Tőszomszédnője” a Zöldfa utcában Kaffka Margit volt, aki a Spinek és évek-hen bemutatta a századvégi kisvárost. Jászi ugyan nem említi, de tudjuk, hogy 1888-tól Ady Endre is a nagykárolyi piarista gimnáziumban végezte a középiskola első négy osztályát; tehát a későbbi barátok és szövetségesek — bár nem ismerték egymást, hisz Ady két évvel fiatalabb Jászinál — iskolatársak voltak. A végig eminens diák testvérei is nagyon tehetségesek: bátyja, Viktor a debreceni jogakadémia tanára, húga, Alice a mozgásművészet egyik úttörője lett. Madzsar Alice- ként ismerjük — de adjuk át a szót Jászinak: „Férje, Madzsar József fogorvos, igen tehetséges, de állhatadan természetű ember volt. Kezdettől fogva extrém tanok hatása alá került: gyermekkorában mint szenvedélyes katolikus, majd mint orvos hitbuzgó antialkoholista Forel professzorral való szoros összeköttetése révén. Később az én politikai iránymutatásomat követte, de csakhamar Szabó Ervin baloldali szocialista, majd pedig szindikalista elveinek pártosa lett, és az októberi forradalom után mindinkább titkos forradalmiság (értsd: a kommunizmus) felé hajlott, végül Oroszországban pusztult el, ismeretlen helyen elvtársai intrikái folytán.” Ez is egy dunai életsors, egy „reprezentatív-man” (Jászi kedvenc kifejezése!) oly sok tehetséges társához hasonlatos sorsa. Jászi Oszkáré, bár ágyban, párnák között halhatott meg, szintén nem nélkülözi a tragikus elemeket. Nagykárolyban, ahol az érettségiig élt, a Károlyi grófék gazdasági intézői és a vármegyei kisnemesség között folyó „néma osztály- harcnak” lehetett a tanúja, és más, döntő élményei is innen erednek. Ilyen a cselédkérdés — „ Voltaképp egy rabszolga-társadalomban éltem” —, továbbá korai megfigyelése a falusi nép és a f-47-
