Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Ady és Rippl-Rónai
A boríték hátlapján fekete tintával: „Rippl-Rónai Kaposvár” A jobb alsó sarokban, piros tintával „Czóbel Béla” (Valószínűleg Ady írása.]44 A levél nem postai küldemény. Formátum, egy összehajtott ívpapír borítékban. Ez a levél már külalakjával elárulja, hogy egyike Rippl-Rónai azon írásainak, amelyeket — Genthon István szavával —„...tusba mártott ecsetnyéllel vetett papírra”.45 A számos hasonló levelet kapó Szomory Dezső szerint Rippl-Rónai levelei „...nem is tintával, de tussal vannak írva, nem is írva, inkább festve, — kövérre mázolt betűk és sorok, valami vékonyabb ecsetből csöpöghettek. Mert írni is úgy írt, a maga külön modorában. Pusztára ezekkel a vastag sorokkal pergamenszerű papíroson, már első látásra úgy hatnak ezek az írások, mint súlyos dokumentumok...”46 Első olvasásra sok ismeredenes egyenletnek tűnik Rippl-Rónai idézett levele. A levél rejtett kulcsszava: a Művés^há^. Ez a ma már csaknem elfeledett intézmény adott lehetőséget Rippl-Rónainak a MIENK csoport felbomlása és a Nyolcak részéről ért mellőzés után a modern magyar képzőművészed törekvések szervezésére, életműve régi és új darabjainak bemutatására.47 Az 1909 decemberében alapított Művészház elnöke Teleki Géza gróf volt. 1911. március 12-én nyílt meg a Művészház Kristóf téri termeiben Rippl- Rónai József retrospektív kiállítása, és két nap múlva a tisztújító közgyűlésen őt is beválasztották a vezetőségbe: a művésztanács elnöke lett. Ugyanakkor a művészeti igazgató, aki ténylegesen vitte az ügyeket, továbbra is Rózsa Miklós maradt.48 O szerkesztette a Művészház kiadásában megjelenő Modern Magyar Képtárt és a Művészház folyóiratát. A bajok akkor kezdődtek, amikor a Művészház 1913 elején új otthonhoz jutott a Rózsa utcai Zichy-palotában. A palota egy részét bérbe vette ugyanis egy francia üzletember, aki itt kártyabarlangot rendezett be, s ebben az egykorú források szerint Rózsa Miklós is támogatta.49 Rózsának ezért mennie kellett, s a Művészklub — mely a Művészházra épült — rendkívüli közgyűlést hívott össze 1913 júliusában. A klub vezetőségének - választmányának — tagja lett többek között Relle Pál és Bölöni György; mindkettő jeles újságíró és 44 Rippl-Rónai József levele Ady Endréhez. Kaposvár, 1913. szept. 25. Kézirat. PIM A. 158/9. 45 Genthon István: Rippl-Rónai kiadatlan levelei. Képzőművészet Almanach, 1. Bp., 1969. 131.1. 46 Szomory Dezső: A^elsőkiállítás. Rippl-Rónai Párisban. Pesti Napló, 1937. dec. 5. 277. sz. 30. 1. 47 A Művészházról még nincs egész történetét feldolgozó-értékelő tanulmány, ezért saját kutatásunk alapján ismertetjük azt. Rippl-Rónai és a MIÉNK, valamint a Nyolcak kapcsolatáról 1. Bernáth Mária: Rippl-RJnai szemtől szemben. Bp., 1976. Gondolat K. 189-193.1. 48 Az első évekről 1. Rózsa Miklós: A Művészház története. (Kalauz a Művészház palota-felavató kiállítására. Bp., 1913. 1-16.1.) 49 Művészház Művészklub, Művészkör. — Egy klubalapítás kalandos sorsa vagy egy francia ember viszontagságai Budapesten — Pesti Napló, 1913. febr. 25. 48. sz.8-9. 1.; Művészek harca. Két nyilatkozat. Budapesti Napló, 1913. febr. 19. 43. sz. 9. 1.; Rakkosjk a művészet. Magyar Sz,. 1913. febr. 19. 41. sz. 1. 1. Bölöni György több írásában is élesen támadta Rózsa Miklóst, talán azért is, mert Rózsa volt művészeti igazgató a Művészházban. Pl.: „A modem művészet harcosának állította magát, de közben leghevesebben csapott le az érvényesülni kezdő modem művészekre, s csak azokat fogadta el tehetségeseknek, akik az ő várába, a Művészházba bemenekültek” (A magyar impresszionista festésit. Rózsa Miklós könyve. Világ, 1914. ápr. 2. — L. Bölöni György: Képek között. Bp., 1967. Szépirodalmi K. 419.1. (A Nyugatban Felvinczi Takács Zoltánnal vitázva: „Nem egy emigráns naplója ez a könyv, hanem hasonló egy elbocsátott komoma bosszús fecsegéseihez”. (1914. ápr. 1. 504.1.)
