Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője. Utószó. Egy levelezéskötet tanulságai
történt összecsapásuk, melyre Móricznak a Nyugattól való megválását követően került sor. Kodolányi szakított Mesterével, be nem hegedő sebeket szerez... „Érdekes — írja —, Mó- riczcal való szakításunk óta eleinte alig, később pedig egyáltalán nem írtam novellákat. Bizonyára nagy törésnek kellett történnie bennem, hogy a drámai tömörítésnek ezt a műfaját teljesen mellőztem mindmáig.”28 Talán ez a törés az egyik oka Kodolányi múlt felé fordulásának, a magyarság, sőt az emberiség eredetét kutató regényfolyamainak. Mintha azért ásna egyre mélyebbre, hogy felderítse, hol hibázta (hol hibázták) el... Sjabó Pál Kodolányi Móricz hatására hagyott fel a novellával, Szabó Pál viszont az ő biztatására írta első novelláit. Ennek történetét megírtuk a 218. számú jegyzetben. Itt csupán jelezzük, hogy a Szabó Pált lelkendezve bemutató, íróvá avató Móricz-cikkel29 Babits is egyetértett. Móricz kiválása után írta: „Értem, ha Móricz Zsigmond különös melegséggel fedezi fel a parasztszármazású írót, de nem értem, ha valaki a paraszti származást mint irodalmi glóriát fonja a költő feje köré. Ez fontos a költő megértésénél, de nem megítélésénél.”30 A költő: Sértő Kálmán. Vele kapcsolatban Babits nem Móriczcal polemizál. Veres Péter „Elgondolom: ha nincsenek baloldali lapok, ha nincs Századunk, Korunk, Gondolat, Válasz és Kelet Népe, én aligha lettem volna íróvá. Én ezt az utat az Athenaeum és a Nyugat körül nem tudtam volna megjárni” - írja Veres Péter a Móricz Zsigmond szerkesztő úthoz fűzött reflexióiban.31 Veres Péter valóban nem lett Móricz Nyugatjának a munkatársa. Ez azonban nem csupán Móricz Zsigmondon múlott. Veres Péter első sikereit a Századunk 1928-as, 1930- as és 1932-es évfolyamában közreadott tanulmányaival aratta. (Kevéssé ismert a szociáldemokrata párt falusi lapjában — Föld és Szabadság — 1931—1939 között megjelent negyven- négy [!], zömmel publicisztikai jellegű írása.) Szépíróként a Nyugatban szeretett volna indulni. A Móricz Zsigmondnak megküldött Ünnep című elbeszélése azonban még nem ütötte meg a mértékét.32 Az Erzsi néni szombatja már jobb lehetett — Illyés Gyula is ezt ajánlotta „első olvasásra” (329. számú levél) —, 1933. február 14-én azonban ezt is visszakérte Móricztól, átdolgozásra. Móricz Zsigmond egy héttel korábban, február 7-én vált meg a Nyugattá 1. Veres Péter — Móricz Virág könyvéről szólván — megfeledkezett arról, hogy a Balmazújvárosi Földmívelő Egylet nevében írt 1931. január 10-i levelére válaszul megkapta a Nyugat 1930-as évfolyamát. Megkapta, végigolvasta, és szokásához híven nyomban megírta a véleményét. Ezt a levelét sajnos nem ismerjük, de körvonalait sejthetjük Móricz Zsigmond híres, Ay irodalom és a „fajijelleg”című tanulmányából: „A héten egy falusi munkásegylettől kaptunk egy levelet, amelyben bírálják a Nyugat múlt évfolyamában megjelent cikkeket. Olyan kultúra van ebben a levélben, amit egy falusi földműves írt, hogy Négyesy László világszemlélete elhalványodik mellette. Japánról beszél, és Angliáról beszél ez a 28 Visszapillantó tükör. Bp., 1968. Magvető Kk. 172.1. 29 Új, nagy írót küldött a falu. Nyugat, 1931. febr. 1. 30 Parasztság és irodalom. Nyugat, 1933. márc. 1. 308.1. 31 Olvasónaplómból. A Magyar „Elveszett illúziók ”. Elet és Irodalom, 1967. szept. 16. 2.1. 32 A novellát lásd az Elet és Irodalom, 1984. június 15-i számában.-194-
