Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - Döntsd a tőkét, ne siránkozz... Egy unikális József Attila-kötetről
Döntsd a tőkét, ne siránkozz... Egy unikális Jógsef Attila-kötetről A z Akadémiai Kiadó József Attila születésének 75. évfordulójára hasonmás kiadásban jelentette meg a költő Döntsd a tőkét, ne siránkosg című verseskötetét. A könyvecskét és a külön füzetben kiadott kísérő tanulmányt — Egy verseskönyv születése —, melyet Szabolcsi Miklós és e sorok írója készített, ízléses kartontok fedi. Alig jelent meg április első napjaiban a hasonmás kiadás, Antal Gábor máris hírt adott róla a Magyar Nemzetben a következő megjegyzéssel: „...kár, hogy vérvörös-vádló! - színe az újra megjelentetés során, ki tudja miért, narancsszínűvé változott.” Meglepve olvastam e sorokat, mert könyvespolcomon a hasonmással megegyező (bár az évek során kissé megfakult) kötetet őrzök s az általam ismert mintegy húsz példány borítója is ilyen. Megkérdeztem Antal Gábort, hol látta a „vérvörös-vádló” színű kötetet. - Hatvány Lajos könyvtárában, hangzott a válasz. Ezután - éppen a költő születésnapján, a délutáni órákban — felkerestem Hatvány Lajosnét a Margitszigetre néző, Pozsonyi úti lakásában, ahol könyvek, Rippl-Rónai festmények, a régi Pest-Budát ábrázoló metszetek és sok-sok virág között él. (A látogató önkéntelenül is József Attila Somogyi Dolinák című költeményére gondol: „... És nógattam a bimbót: nyílj ki! kezemből virágozva hullj ki, virág-világ! Ej, ködben élünk! hullj derengvén: szívem felé fordulva gyengén — no, bátorság, hisz van még jóbarát — óh nem az Isten, nem. De Somogyi Loli vigyáz reád. —”) A mártírhalált halt Somogyi Béla leánya ma is vigyáz virágaira és Hatvány Lajos hagyatékára, így az Akadémiai Könyvtárnak átadott, de letétként ma is a régi helyén őrzött könyveire is. A dedikált könyvek közül valóban előkerült a piros borítójú kötet, mely jelenlegi ismereteim szerint unikális, tehát egyeden példány. Nemcsak a borítófedél, de az itt olvasható felirat fekete színe is különbözik a hasonmás kiadás — híven reprodukált — kávébarna színétől. Belelapozva a famentes papírra nyomott, bibliofil kiállítású könyvbe, további meglepetés ér, a címlapon ugyanis ez áll: DÖNTSD A TŐKÉT, NE SIRÁNKOZ ... így, három ponttal a cím után. Szerintem ezen a kétségkívül a költőtől származó címen kellene emlegetnünk József Attila negyedik kötetét, hiszen a cím után értelemszerűen vagy a nyomatékosító felkiáltójel vagy az elgondolkoztató három pont kínálkozik. A címlap túloldalán, a (számozadan) 2. oldalon a könyvritkaságra utaló újabb jelek: a költő saját kezű számozása - ez a 49. példány - és aláírása, majd meleg hangú, hosszú ajánlása következik.-154-
