Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - Egy verseskönyv születése. József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz

Szemérem elleni vétség címén pedig vád tárgyává teszem a könyv 39. oldalán »Villonról meg a vastag Margóiról szóló ballada« című vers egész tartalmát, különösen pedig annak a következő részeit:

»Csak jöjenek, ha dürgésük leszen, e bordélyba, hol szállásunk vagyon.«

»e bordélyban, hol szállásunk vagyon.«

»Korog a hasa. Kényesen fölmászik rám, nyögök keservesen, a deszkánál is laposabbra nyom, ledérkedéssel tönkre így teszen e bordélyban, hol szállásunk vagyon.«”

Baróthy a kötet ügyészségi példányából idézi a két költemény kifogásolt részeit — a későbbi periratok hibásan idézik a Villon-ballada 2. versszakának utolsó sorát —, majd javasolja a költő felfolyamodásának elutasítását. Ez június 1-jén meg is történik, június 12- én pedig elkészül a vádirat József Attila, Müller Lajos és Juhász Árpád ellen. A nyilvános főtárgyalást 1931. szeptember 5-én tartották a büntetőtörvényszék Schadl Ernő tanácsa előtt. József Attila kijelentette:

„A vádat megértettem, nem érzem bűnösnek magam. — A »Döntsd a tőkét, ne siránkozz« című verseskötetet én írtam, én tettem közzé, s azért a felelősséget vállalom is; kivétel ez alól a »Villonról meg a vastag Margóiról szóló ballada« című vers, melyet én csak francia eredetiből fordítottam. Védekezésem az, hogy a »Szocialisták« című vers nem izgató tartalmú, azt nem is azzal a céllal írtam. Ami pedig a Villon balladát illeti, ez a vers magyar fordításban már megjelent »A Toll« című időszaki lap 1929. szeptember 29-i számában s én a verset abból az alkalomból tettem közzé, mert a szerző, Villon halálának [helyesen: születésének — T. J.] most volt 500 éves évfordulója. Egyébként a versben semmi szeméremsértő nincsen.”

Juhász Árpád és Müller Lajos megismételték a Villon-versről mondottakat, és mindhárman felmentő ítéletet kértek. Az ítélet azonban csak a nyomdászokat mentette fel, József Attila nyolcnapi fogházbüntetést kapott „sajtó útján elkövetett izgatás” miatt, a szeméremsértés vádját pedig visszavonták.

Az ítélet ellen József Attila védőügyvédje, Melléky Kornél útján fellebbezett. A költő ironikusan cáfolja a vádat; fellebbezését olvasva egyúttal képet kaptunk a vitatkozó és teoretikus József Attiláról is. „A »le a kapitalizmussal« kifejezés nem alkalmas arra, hogy osztály elleni gyűlöletre izgasson. A kapitalizmus nem osztály, hanem gazdálkodási rendszer, amelyet nem védelmez a Btk. 172. §-a” — írja. Ezután sorra védelmébe veszi a vers bírált sorait, majd így fejezi be írását: ,A »Vers, eredj, légy osztályharcos« kifejezés ugyancsak nem hív fel senkit osztályharca — amely egyébként a magyar szociáldemokrata párt programjához tartozik és így elismert és nem üldözött küzdelem — legfeljebb a verset magát. Más volna a helyzet, ha vádlott az olvasót hívná fel osztályharcra - bár fentiek szerint ez is megengedett lenne -, azonban ezt vádlott nem teszi, és így versének ez a kitétele sem alkalmas a vádbeli bűncselekmény fennforgásának megállapítására.”-149-