Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - Egy verseskönyv születése. József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz

Egy verseskönyv születése

József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránko A. kiadás

1930. szeptember 14-én a Magfar Hírlap Mi készült című rovatában a következő hír jelent meg: „Az új írógeneráció egyik erős tehetsége József Attila, akinek első verseskötete, a Nincsen apám se anyám annak idején nagy feltűnést keltett, új verseskönyvet készül kiadni. Ebben a kötetben fognak megjelenni Villon balladafordításai is.” Kár, hogy a kissé pon- tadan híradás — a Nincsen apám se anyám József Attila harmadik kötete volt! —, nem szól a készülő könyv címéről. Ezt azért lenne jó tudni, mert a Havágó harmadik versszakának kezdősora — tehát a későbbi változat - Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz...”— A Toll 1929. december 1-jei számában még így hangzott: „Visongj, szivem, mi közünk ahhoz...”, ekkor még semmiképpen se lehetett volna a negyedik József Attila-kötet címe. (Lehet, hogy a költő Favágó címen akarta összegyűjteni népies korszaka költeményeit.)

A Magyar Hírlap idézett száma arról is tudósít, hogy a Bartha Miklós Társaság évne- gyedes röpirata, az Új Magyar Föld rövidesen folyóirattá alakul Fábián Dániel és József Attila szerkesztésében. Csak feltevéseink lehetnek arról, milyen lett volna a tervezett folyóirat. Bizonyára nem elsődlegesen paraszd orientációjú, mint a röpirat megjelent számai. A költő egy ránk maradt feljegyzés szerint Van-e nemzeti kultúrát címen tartott volna előadást a Bartha Miklós Társaság őszi előadássorozatán.* 1 Erre azonban nem kerülhetett sor. 1930 őszén kiéleződött vita a Bartha Miklós Társaság jobb- és baloldala között. A jobboldal, Szász Béla vezetésével a fasiszta tendenciájú Magyar Nemzeti Szocialista Párt bázisául kívánta felhasználni a Társaságot, mire a nézetüket nem osztók - tiltakozásul - kiléptek. A kilépést hírül adó nyilatkozat, melyet József Attila is aláírt, november l-jén jelent meg a Népszavaban.

Minden okunk megvan rá, hogy feltételezzük, 1930 szeptemberében József Attila még a Bartha Miklós Társaság kiadásában tervezte új könyve megjelentetését. Ez a lehetőség a kilépéssel megszűnt s a költő a munkásmozgalomban — mellyel már ezt megelőzően is kiépítette kapcsolatait — talált barátokat és harcostársakat, akik mozgalmi verseit terjesztették és — igényelték. (Füredi József felkérésére írta a Vörös Segély agitációs versét, a Hebukott című költeményt.)

Decemberben a Néps^av/fom két híradást is találunk a készülő kötetről. 12-én az Akácokhoz 21-én pedig a Favágó átdolgozott változatát közli a napilap, a következő megjegyzéssel: „Mutatvány a költőnek »Döntsd a tőkét, ne siránkoyyg címen sajtó alatt levő verseskönyvéből.”

1930 utolsó hónapjában tehát már nyomdakész állapotban volt József Attila új kötete, megjelenésére azonban még három hónapot kellett várnia. A könyv elkobzását követő per irataiból pontosan rekonstruálhatjuk a Döntsd a tőkét, ne siránko%% előállításának és rövid ideig tartó terjesztésének a történetét.2

* A kiadvány társszerzője Szabolcsi Miklós. Az itt közölt részletek Tasi József írásai. [Szerk.]

1 OSZK Kézirattár, Fond 71/55-8.

2 Az 59 lapból álló perirat a Párttörténeti Intézet Archívumában található a 614. Fond 1/1931-6418. számú jelzeten. L. még: Rejtő István: Jóysef Attila perei. Irodalomtörténet, 1952. 3-4. sz. 458—460. 1. és Markovits Györgyi-Tóbiás Áron: A cenyúra árnyékában. Bp., 1966. 234-256.1.-145-