Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

használt, megőrizte például Szendrei Zsigmond Tájékoztató néphagy Ománjaink gyűjtésében című füzetét, amelyet 1928-ban adott ki a Magyar Néprajzi Társaság.

A nép élete tanulmányozásának igénye szinte egyidős a B. M. T. létezésével. Konkrétabbá az 1928-as Ady-röpiratban vált, ahol Kodolányi hatásosan megfogalmazta: „Ki a faluba, e% a% Új Magyarország jelszava. Es ki a munkások közé. Ki a nép közé. Táruljanak fel előttünk a sebek, de táruljanak fel a magyar falu mérhetetlen szépségei és értékei is. A magyar nép bajait csak ugyanannak a népnek a temperamentumán, jellemén és érzésvilágán keresztül lehet meggyógyítani.”46

Hamarosan Pozsonyból is befut a sarlósok „megrendelése”. Balogh Edgár 1929 januárjában felkéri Csáder Lászlót, a Pesten tanuló Sarlóst, keresse fel Rados K. Bélát: „megkapta-e levelemet és hogy vélekedik a regős-káté ügyében. Ugyanis általa kértem fel a Bartha M. T.-ot, hogy adja ki ezt a könyvet májusban. Persze, a terv nem Kardos ügye, ezért lehetőleg Kodolányival beszélj róla. Olyan könyv lenne, mint az Ady-röpirat tavaly.” Ehhez még hozzáfűzi, hogy azóta sokat fejlődött, s a várt könyv „megfelelne teljesen Kassák és a Munka intencióinak is.”47

Ezt a kérést — mint már említettem — megerősítette Balogh Edgár 1929. novemberében, Fábián Dániellel és József Attilával való találkozóján.48 A BMT 1929. december 15-i első Országos Kongresszusán hangzott el Emődi Zoltán javaslata: „Nagyon kívánatos lenne, ha a Társaság egy nyáron, valamilyen célszerű formában felkeresné a vidéket, tábort tartana, megismerkedne a nép vidéki viszonyaival, valamint a saját lelkületét tudná belevinni a nép leikébe.” Felhívását így fejezi be: „induljunk úrnak a már most következő nyáron.”49

Fábián Dániel és József Attila hódmezővásárhelyi tartózkodásának idején alakult meg a BMT vásárhelyi baráti köre. Csapiár Ferenc kutatásai szerint a Vásárhelyi Kegyeli Újság 1930. április 17-i száma hírt adott a baráti kör tervéről, május 9-én pedig további előkészületekről is tudósít. Megtudjuk, hogy Vásárhelyre várják Fábián Dánielt, a BMT elnökét [!]; aki az Országos Közegészségügyi Intézet kiküldött szakorvosaként az első védő vörhenyoltásokat irányította.50

Május 11-én Fábián Pécsről Pestre utazott, s a következő napokban megírta a Ki a faluba első változatát. Megmutatta Könyves Tóth Kálmánnak, aki a fogalmazványt túlságosan akadémikusnak tartotta, ezért adta át Hódmezővásárhelyen — valószínűleg még május 18-án, érkezése napján — az írásművész József Attilának.

Fennmaradt Fábián eredeti kézirata, 1974-ben kiadott József Attiláról című könyvében ez a kézirat is olvasható.51 Fennmaradt továbbá és az Országos Széchenyi Könyvtárba került a Fábián-féle kézirat 3 nagyalakú, sűrűn gépelt töredéke, mely majdnem betűhíven azonos a későbbi könyvközléssel.52

Lényeges viszont, hogy a kézirattöredékben Fábián, a két kultúráról szólván kijelenti: „Az egyik nemzetieskedik, nemsokára ő lesz: a nemzet, mert a nemzet: kultúra. (Ba46 Ifjú szivekben élek. A magyar fiatalság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett. Bp. 1928. 26.1.

47 Levelek Császár Lászlóhoz Irodalmi Szemle, (Pozsony) 1978. jún. 553.1.

48 L. a 14. sz. jegyzetet.

49 L. a 15. sz. jegyzetet.

50 Csapiár Ferenc: „Ki a faluba!” József Attila hódmezővásárhelyi kapcsolatainak történetéről. Tiszatáj, 1963. jan. 1-2.

51 Fábián Dániel: József Attiláról. Bp. 1974. 45-59. A. B.Bernát István által gondozott 1989-es 2. kiadásban 1. az 53-64. lapon.

52 OSZK Fond 71/50.-133-