Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Ady és Rippl-Rónai
Ady és Rippl-Rónai >rAdy és Rippl - milyen szépek is voltak együtt, milyen nagyok, milyen egyszerűek. A kiválasztottak szent szerénységével szóltak egymáshoz, mindegyik a másikban bámulta a csodát. ” Csinszka' A XX. század első évtizedeinek legnagyobb magyar költője és hasonló kvalitású festője barátságáról, szellemi rokonságáról szinte valamennyi Ady Endrével és Rippl-Rónai Józseffel foglalkozó monográfia és résztanulmány megemlékezik, ismeretien azonban a kapcsolat pontos története. Ma már közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy mindkét alkotónk Párizsban vált magyar művésszé, majd hazatérve - miként Sós Endre 1937-ben írta — „...szinte egyforma akadályokat talált maga előtt. A hivatalos Magyarország ugyanazzal az értetlenséggel fogadta az Új verseket, mint azokat az új képeket, amelyeket a Párizsból hazatért művész a századforduló körüli esztendőkben állított ki előbb egy ismerőse magánlakásán, majd a Royal Szálló néhány szobájában. Szerencse, hogy Ady is, Rippl- Rónai is elég bátor volt ahhoz, hogy biztatás nélkül tovább haladjon a megkezdett úton.”1 2 Schöpflin Aladár, aki mindkettőjüket közelről ismerte, nem csupán pályájuk, de művészi alkatuk hasonlóságára is felfigyelt 1929-ben. Rippl-Rónai és Ady szerinte egyaránt ösztönös művész volt. „írókban ez a tulajdonság gyakoribb, képzőművészeknél ritkább, a szó mégiscsak elevenebb anyag, mint a festék vagy az agyag, nem különödik úgy el az ember testétől, nem idegen, magáé az emberé, mert belőle lett. Adyban ez épp olyan teljességgel megvolt, azért értette egymást ez a két ember ilyen jól... Erezték egymásban nemcsak a tehetség, hanem az embertípus kongenialitását is.” Schöpflin a különbségekről is ejt néhány szót. Lényege: Rippl-Rónai életművész volt, Ady pedig nem tudott élni. „Ady művészete a sóvárgó bánkódás és lelkiismeret-fúrdalás. Rippl-Rónaié a csöndes öröm a világ láttára.”3 A továbbiakban időrendi sorrendben végigkísérjük Ady és Rippl-Rónai barátságát. A dokumentumok lelőhelyéről folyamatosan számolunk be, de már itt megjegyezzük, hogy Ady Endre Rippl-Rónai Józsefhez írott levelei elvesztek vagy lappanganak. 1928-ban ugyanis Lázár Béla és Ernst Endre egy Rippl-Rónai emlékkönyv kiadására készült. Az egykori híradás szerint: „írók, költők, festők, magyarok és franciák róla szóló dokumentumai, velük való levelezése kerülnek ebben az albumban kiadásra.”4 Az emlékkönyv nem készült el, s a szerkesztők által összegyűjtött, Rippl-Rónai Józsefhez címzett levelek zömének nyoma veszett. 1 Adj Endre és Rippl-Rónai (Beszélgetés Márffy Ödönnével). Magyarország 1927. nov. 27. 269. sz. 5. 1. Az idézet bővebb változata megtalálható Csinszka kiadatlan önéletrajzában is. {Csinszka önéletrajza és levelei. Sajtó alá rendezte: Kárpáti Aurél. Bp., 1937. Kézirat. Petőfi Irodalmi Múzeum, a továbbiakban: PIM - V. 4075.4.1.) 2 Sós Endre: Ady és Rippl-Rónai. Magyar Hírlap, 1937. nov. 28. 271. sz. 5. 1. 3 Schöpflin Aladár: Rippl-Rónai József emlékére. Nyugat, 1929. jan. 1. 1. sz. 72.1. 4 Rippl-Rónai emlékkönyv. Műgyűjtő, 1928. nov., 11. sz. 329.1.
