Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Ady Endrétől Pilinszky Jánosig - Nagy László indulásai. 1946-1949
3. nthológia és köre A Valóság 1948. májusi száma, mint említettem, egy blokkban közölte Hét fiatal költő verseit. Álljon itt a nevűk: Rába György, Darázs Endre, Tóth Gyula, F. Nagy László, Kuczka Péter, Aczél Tamás és Juhász Ferenc. Ha ezt a névsort kiegészítjük Árkos Antal, Kormos István és Pilinszky János nevével, megkapjuk az 1848 centenáriumára készült Anthológia szerzőinek névegyüttesét. Az Anthologien. Hantai Simon festőművész készítette: tíz költő egy-egy versét illusztrálta és — a verseket is — hidegtű-karccal alumíniumlemezekre véste. íme, a kötet tartalomjegyzéke: 1. Aczél Tamás: Mondd meg, 2. Árkos Antal: Lenin; 3. Darázs Endre: Borneo-, 4. Juhász Ferenc: Srţfi% Mária-, 5. Kormos István: Egy lusta költőre-, ó.Kuczka Péter: Öreg a gyár, 7. Nagy László: Sajnálom-, 8. Rába György: A tábornok bánata-, 9. Pilinszky János: Csak afifeledném-, 10. Tóth Gyula: Nyitogató. Hantai Simon festőművésznek műteremlakása volt a háború után a Damjanich utcában. Hantai maga is fiatal, 1922-ben született, őszintén kommunista elkötelezettségű, és szereti az irodalmat. Lakása efféle művészeti-irodalmi szalonná vált; a fiatal írók nemcsak az írószövetségbe jártak csütörtök délutánonként, de Hantaiékhoz is. Hantai Simon a pályakezdő Juhász Ferencet gyermekkora óta ismerte, lévén maga is biai születésű. Kuczka Péterrel a kommunista mozgalomban kötött barátságot. Nem elhanyagolható, hogy a fiatal művészek a Forum Clubban is összejöttek, ennek Kuczka Péter szerint Ifjúsági Forum Club néven is működött egy tagozta. A Forum Club adta ki a Forum című irodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóiratot, amelyet Vértes György szerkesztett. A Forum a kommunista párt folyóirata volt; 1946 és 1947-ben még meglehetősen nyitott bármilyen előjelű irodalmi és művészeti érték számára. Nem véleden, hogy szerzői között Nemes Nagy Ágnest is megtaláljuk. Továbbá a Forum Szalonban tartotta Hantai Simon festőművész 1948-as emigrációja előtti magyarországi egyetlen kiállítását. Az Anthológiát Hantai Simon állította össze, Kuczka Péter segítségével. Ez a kis kötet az utolsó kísérlet a Fényes szellők nemzedéke költőinek összefogására. Fényes szellők nemzedékén én a felszabadulás/megszabadulás — utóbbi Esterházy Péter szóhasználata — után induló művészeket értem, természetesen nem csak a kommunistákat, de az újholdasokat, népieket, avantgárd elkötelezettségűeket is. Szóval, a teljes fiatal irodalmat. Ez a terminus technicus magában foglalja a Nyugat úgynevezett negyedik nemzedékét, melyet az Anthológiábun Rába György és Pilinszky János képvisel a legmarkánsabban. (Itt csak utalok Sőtér István Négy nemzedék című antológiájára, amelynek 1948 szeptemberében sikerült a magyar költészet teljes spektrumát bemutatnia. F. Nagy László a Májusfák- kal és a Tavasai daltal szerepel Sőtér kötetében.) Hantai Simon gyűjteményében tehát különböző irodalmi és politikai elkötelezettségű fiatal költők szerepelnek. Pilinszky János híres verse — melyet ma A francia fogoly címen ismerünk, például a Válást^ 1947-es szeptemberi számából került a kötetbe. Pilinszky 1971-ben így emlékezett Hantai Simonra és antológiájára: „Hantai Simon kiválasztott... Akkor írtam, azt hiszem 47-ben a Francia fogolyt, ez őt megragadta, illusztrálta. Nagyon kedves, talán még Bartóknál is filigránabb jelenség volt, mindig karonfogva járt a feleségével, így találkoztam velük itt-ott. Elmondta, hogy illusztrált. Én nagyon megköszöntem, ennyi volt kapcsolatunk. Még nem is láttam az antológiát. Soha nem láttam.” Rába György verséről - A tábornok bánata - Kormos István elmondta, hogy az ő javaslatára került a kis kötetbe. Nagy László Sajnálom című költeménye a Valóság 1947-es-99-
