Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)
JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Fábry Zoltánnal
íme volt egy hagyományunk, az egyetlen teljes magyar örökség, amit óvón és dédelgetőn hoztunk át magunkkal - Ady Endre. Indítónk volt ő, és megtartónk lett. Folyamatosságunk és mértékünk. Az az Ady, akit a 1938-as kassai antifasiszta nagygyűlésen idéztem „Magyarok és nem magyarok” elé, aki legelőször és legmaradandóbban szólította Kö- zép-Európa népeit demokratikus hittevésre. Uj, változott helyzetünkben mi, Ady elkötelezettjei lettünk és lehetünk magyar jakobinizmusá- nak legigazibb hűségesei, továbbvivói és megvalósítói. Ady volt az ösz- szekötó' magyar üzenet, a zálog, mely eligazító iránytűnk volt és maradt. Az Ember az embertelenségben erkölcsi parancsa kiirthatatlanul belénk vésődött, mert nem a fellegekből szólt, de magyarokként és magyarokhoz szólóan hirdette a humánum tán torit hatatlanságát, mentő’ szerepét. Az etnikum és etikus ötvözete megváltó útmutatást eredményezhetett: „Ékes magyarnak soha szebbet / Száz menny és pokol sem adhatott: / Ember az embertelenségben, / Magyar az űzött magyarságban, / Újból- élő és makacs halott.” Csoda-e, hogy ez az Ady-vers lett jeligénk és megtartónk? A gerincbe nem roppant szlovákiai magyarságnak ez, eny- nyi a reális vox humánája, történelmi és egyben erkölcsi igazolása. Egymástól elválaszthatatlanul nem lehetek ékes magyar emberség nélkül, és nem lehetek a humánum embere magyarságom vállalása, nyelvem hűsége nélkül. Az etnikum etikum is, és ez együtt: pozitív valóság. Csak aki magyarként megmarad az űzöttségben, maradhat meg emberként az embertelenségben. Az egyiket nem áldozhatja fel a másik kisebbítése nélkül. Magyarnak megmaradni az űzött magyarságban nehéz, de épp ez a nehéz hűségpróba ajándékozott meg minket a többlettel. Emberséggel a magyarságot veszíteni — maga is lehetetlenség. A többlet nagyszerűsége, a nagyság foka ezt többé nem engedi meg. Az etikum eredményesen hat vissza az etnikumra. Ennyi az egész. Egymilliós magyarság üzeni az odaáti tizenegynek: maradjon meg velünk Ady hűségében, Ady igazában, mert ez, és ennyi az emberség magyar világának mondanivalója. Ady volt és marad az ember az embertelenségben. Es ehhez kell igazodni mindennek és mindenkinek! 252
