Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

JÓZSEF ATTILÁRÓL ÉS NEMZEDÉKÉRŐL - Beszélgetés Fábry Zoltánnal

Fábry: Bármilyen furcsán hangzik, de zseni-potenciáljának megfelelően a magyarság nem élt Adyval. Háromszor tagadta meg: életében, halálában és utókorában. Életében, amikor nem követte, amikor távol maradt gőgben, egyedül. Halála után, amikor az ellenforradalomba nem akkumulálta éltető, forradalmi erővé annyira, hogy volt idő, amikor az ellenforradalom próbálta kisajátítani. És utókorában, amikor sem a Hitler-háború alatt, sem a jelenben nem avatta és adaptálja háborúellenes ható tényezővé a magyar béketudat világkövetét. Irtó magányosságában lett önszemélyében „a” forradalom, majd a világháborúban a magyar békevágy megtestesítője. Ady rohant a forradalomba, és a rohanás korában ott vert a legkevesebb visszhangot, ahova címezve volt: a proletáriátusnál. Háborús kiállása süket strázsálás volt és az maradt a második világháborúban is, amikor nem használták ki aktív tényezőként sem háborúellenességét, sem németellenességét. így aztán nem csoda, ha mindaz, amit Ady előre élt, és amitől előre félt, felfokozottan igazolódott a kurzus-Magyarországon és a Hitler-hábo- rúban.

Tisza István, mint egy „kan Báthory Erzsébet”, Ady korában túlzás volt — amit magának Adynak a megrendültsége is bizonyít Tisza halálakor —, mégis reális megjelölése lett Horthy Magyarországának. A „kan Báthory Erzsébetnek” a feudalizmus és dzsentrizmus szadistái, a Prónayak, Ostenburgok, Héjjasok, a Bethlen és Pálfy grófok, a diófoki, orgoványi és a britanniás gyilkosok, majd az újvidéki hideg napok és a Szálasi-prominensek csak később jöttek, hogy visszamenően is igazolják Adyt.

Képzeljük el, mi lett volna azzal a költővel, aki Horthyról, Gömbösről azt merte volna írni, hogy „kan Báthory Erzsébet”. József Attila és Radnóti sokkal kisebb... Épp a napokban lehettünk tanúi egy vitának, mely a vátesz költő, a küldetés és költő körül forog. E vita szerint ma már nem tűz kell a költészetbe, hanem szerszám; nem hit, hanem tudás; nem próféták kellenek, de szakemberek. Ha kissé jobban odafigyelünk, a proféta-fanyalgás és tagadás valójában az Ady-fenomén címére van adresszálva, hisz Ady tudatosan és vállaltan profetikus költó', és ez a prófétai attitűd nem elavult bibliai szöveg,

249