Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

LUKÁCS GYÖRGYRŐL ÉS A VASÁRNAPI KÖRRŐL - Beszélgetés Hajós Edittel

oly gyönyörű szép volt. A kezemben épp az a kötete volt, amin az a csúf portré van, amit Székely Aladár csinált, pedig hát tündéiden szép volt. En a Balázs Bélával ültem, ő odajött, és azt mondtam neki, hogy mért engedi ezt a portrét a borítóra tenni, mikor ő olyan szép. De egész el voltam bódulva ettől a képtől. Aztán néha jártunk a Három Hollóban; azt tudod, hogy odajárt, ott berúgott szegény. Ugye Adyról azt, amit a Bölöni Gyurka megírt, nem kell elmondani. Vezér: Csak ha személyes. Hajós: Hát személyes élmény? Egyszer valami dolgom volt Adyval, nem is emlékszem már, hogy mi. Akkor a Magyar Királyban lakott, elmen­tem hozzá körülbelül délelőtt tizenegy órakor, o feküdt az ágyban egy nővel, és egy gyöngéd gesztussal a takarót ráterítette a leányra, nem tudom, hogy engem vagy őt akarta-e megvédeni. Utoljára 1918 no­vemberében láttam. Vezér: 0 és a Balázs milyen viszonyban voltak? Hajós: Nem volt köztük jóformán semmiféle viszony. (...) Münnich szintén teljesített kurírszolgálatot. Nekem sohasem vol­tak ekkora költségszámláim, mert csak azt számítottam fel, amik csakugyan életfenntartó költségek voltak. Münnich azonban vala­hányszor egy határon átment, mindig felszámított egy új kabátot, mert azt mondta, hogy fölismerhetnék a határrendórök őt a kabátjáról, ha nem volna egy másik. Ami mellett egész mindegy volt, hogy egyszer Konstanz-Kirchennél ment át a határon a Bodeni tavon, és máskor pedig, nem tudom, Fiúménál, Triesztből Fiúménál. Mindig egy új ka­bát kellett. Mikor ezt hallottam, azt mondtam, hogy ez egy miniszter, aki a párttal szemben ilyen apró tolvajlásra vetemedik, mert ez utó­végre tolvajlás, nem? Hogy micsoda alakokkal volt garnírozva a Ko­mintern. Kunt pedig, mint hallom, rehabilitálták, pedig agyon kellett volna lőni 1918-ban. Vezér: De amikor kivégezték, akkor arra se volt ok. Hajós: Volt ok, egy jó ok, ami 1918-ból maradt. Nem tudom, te azt tu- dod-e? Kun a polgárháborúban komisszár volt, mielőtt hazament, és sok olyan fehér egység volt, amely tisztán tisztekből állt. A legénység 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom