Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)

LUKÁCS GYÖRGYRŐL ÉS A VASÁRNAPI KÖRRŐL - Beszélgetés Hauser Arnolddal

Hauser: A filozófia tanára volt. Révész pedig pszichológus volt. Láng Ju­liska pszichológiára specializálódott. 0 Révész tanítványa volt. Nem is emlékszem, mi volt Révész másik neve. Révész Gyula?10 Nem em­lékszem pontosan. Ok együtt mentek ki Németországba. A következő' fejezet egy nagy bukás. Nem tudtam semmit, hogy alakult ki köztük a viszony, mert Mannheimet talán egyszer vagy kétszer láttam a húsz vagy huszonöt év alatt, mialatt én részben Németországban, részben Ausztriában éltem, ő meg állandóan Németországban. Akkor, 1938-ban, amikor Hitler bevonult Ausztriába, én elhagy­tam Bécset, ahol akkor már letelepedtem. Már tizenöt éve ott laktam, és akkor találkoztam össze Mannheimmel, de a mi eredeti meleg vi­szonyunk nagyon kihűlt, annál is inkább, mert Mannheim nagyon megváltozott. Már nem a régi Mannheim volt, nemcsak velem, hanem az egész világgal szemben, mert nagyon ambiciózus volt. Az jellemez­te, hogy minden országban, ahová került, mindjárt egyetemi tanár lett, szóval összeköttetésekre és ilyenekre koncentrált. Erről nagyon rossz volt a véleményem, ahogy másoknak is, de annak a törésnek, ami köz­te és Lukács között bekövetkezett, ez nem lehetett az oka. Hanem, amit én tudok, az olyan pozitívum, amit valaki — jobb lesz így, ha nem közlöm az illető nevét — mondott nekem; hogy beszélt Lukáccsal Mannheimről. Lukács csak hosszú évek múlva találkozott Mannheim­mel Bécsben. Mikor Lukács már Oroszországban volt egyszer, vagy Berlin után, nem tudom, milyen időben esett ez, és Mannheim csak al­kalmilag ment Bécsbe Németországból, ahol állandóan lakott. Lukács állítólag - mert másodkézből kaptam - azt mondta neki: „Maga nem­csak az ideálomat lopja el, hanem még a citátumaimat is. Maga Marx­ból azokat a dolgokat idézi, amiket én már idéztem a Geschichte und Klassenbewusstseinben. Még a lapszámokat is éntőlem veszi át.” Azt mondta — ami részben igaz is —: „Utóvégre az, aki tudós munkát végez, nem olvashat el mindent, maga, néha támaszkodik olyan íróra, akiben megbízik, ami teljesen rendben van, ez nem hiba.” Elég az hozzá, hogy nagyon barátságtalan és hideg volt köztük a viszony. Valószínűleg nem tudta Mannheimnek megbocsátani azt, ami egy bizonyos szempontból szerepének a legérdekesebb vonása. Ő egysze­110

Next

/
Oldalképek
Tartalom