Vezér Erzsébet: Megőrzött öreg hangok. Válogatott interjúk (Budapest, 2004)
LUKÁCS GYÖRGYRŐL ÉS A VASÁRNAPI KÖRRŐL - Beszélgetés Hauser Arnolddal
Hauser: De hát amit az angol írók blokknak neveznek, mikor elakad az invenció szabad folyása. Eltorlaszolás. Vezér: Ez csak 1970 őszén következett be. Hauser: Azelőtt egyszer egy levélben írta, nem nekem, hanem, azt hiszem, Mészárosnak szólt a levél, hogy sajnos az egész Ontológiát újból kellene írni. Vezér: Az nem jelenti azt, hogy így is van, hogy valóban elvetette. Hauser: Mindenesetre kétségei voltak. Tulajdonképpen, azt hiszem, nem vesztett senki semmit vele, mert nem lett volna jó már a könyv. (...) Úgyszólván majdnem jó, hogy nem jött létre. Jó neki és az ő híveinek és az ő reputációjának. Ez az én értékelésem. Azt hiszem, hogy az ő fejlődésének tetőpontját a Geschichte und KlassenbewusstseinneV érte el, és minden, ami ezután következett, kevésbé jó, mint ez a könyv. Ez a legjobb könyve, a legpozitívabb, a legmagasabb, a legérettebb, a legjobban írt könyve. Azután bekövetkezett az a furcsa törés a fejlődésében, mikor egyszer elkezdett rosszul írni. Nem tudom, mennyire van informálva Adorno és Lukács viszonyáról. Erre különben is visszatérek még. Adorno írt egy alávaló cikket ellene, dacára annak, hogy Adorno nekem is jó barátom volt, de a cikk alávaló volt, mikor kritizálta, mint stilisztát. De nem vette észre, hogy azért nem volt többé Lukács György, mint stiliszta, a Theorie des Romans vagy a Lélek és a formák;8 magaslatán, mert nem volt többé fontos a számára a dekoratív szépség, az impresszionista és lírai szépség. A mondanivaló volt a fontos, és nem a forma. Slamposan írt. (...) De miért írt slamposan? Nem azért, mert nem tudott gondosan írni. Mert nem vette magának többé a fáradságot. Azt mondja, nem ez a fontos, a fontos a mondanivaló. Nem írok úgy, mint Adorno, kinek minden írása idézetgyűjtemény, minden mondat külön idézet. 0 nem idézeteket írt, nem akart szépen írni, jól akart írni, vagy fontosat akart írni. Úgy érezte, hogy egy hivatása van, és mindegy, hogy jól vagy rosz- szul van írva, vagy kevésbé gondosan. De a Geschichte und Klassenbewusstsein még formai tekintetben is szigorú magaslaton van. A hegeli magaslaton nagyszerűen van írva. Az utána következő’ dolgok már 106
