Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)

Levelek

Sok embert látok itt: festőket minden nap, újságírókat. Kis hotelem, a Deák Fe­renc szálló csendes kis tanya számukra. Az öreg Révész nagyon éjszakai ember, cél és kedv nélkül pedig én nem szeretem az éjszakákat, mégis fent voltunk, ket­tesben beszélgetve és hallgatva párszor 5-6 óráig. Janikát láttam párszor, de igazán nem tudok iránta sokat érezni. Láttam Ador­jánt,219 kinek a kis Mimi jó felesége; Czigányt (náluk vacsoráztam), kinek akkora fia és felesége van, mint egy sarokház; Strachon Nelly úrhölgyet, ki olyan, mint egy 45 éves asszony, ki már öt-hat gyermeket hozott a világra. Nagyvárad, május 15. A kiállítás dolgát rendbe hoztam. Lesz szép, ingyen helyiségem, jó sikerem is bizonyára. Az emberek gonoszak, de tudok én velük birkózni, keményen. Dutka Ákos, a poéta, sokban lesz segítségemre. Derék szívű, lágy, panaszos fiú. Kolozsvárra valószínűleg előbb kerül sor. Ma este oda átnézek. Belzebubnak ne szólj róla, hogy itt jártam. Pletykálna Dodóéknál, s erre nincs szükségem. Kolozsvár, június 5. A kiállítás itt nem valami jól megy, veszteni nem vesztek rajta, de nyerni sem nyerek semmit még ez ideig. Rettentő kavarodást csináltam a képekkel e sivár városban. Naponta új és új emberekkel érintkezem. Van pár derék jó ember, kiket megismertem: Janovics,220 a színigazgató, Lukács Hugó,221 pár fiatal, gyerek újság­író - lelkes emberek ebben az elnyomott magyar Moszkvában. Kolozsvár, június 8. Tegnap este zártam itt be a kiállítást. Borzasztó elhagyatott helye a magyar új vi­lágnak ez a város, majd fejbe vertek, amiért el mertem hozni ide ezeket a képeket. Ma éjjel 2 órakor Váradon leszek, már vár sok reménységgel és türelmetlenül a szegény Gulácsy fiú. Párizs, június 10. Bandit soha nem látom mostanában. Tehát jól megy dolga. Az öreg Ré­vészről sem tudok semmit. Még mindég az Adria partján őgyeleg, a jó kis öreg? 219 Adorján Andor (1883-1966) újságíró és műfordító, számos magyar lap párizsi tudósítója. 220 Janovics Jenő (1872-1945) színész, 1905-1930 között a kolozsvári színház igazgatója. 221 Lukács Hugó (1875-1939) orvos, a kolozsvári Lechner-idegklinika asszisztense, majd a betegsegélyzö kerület főorvosa, a Bolyai Társaság elnöke. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom