Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)

Levelek

Tüntetőleg fígyelmeskedett egy angol asszonnyal, és mindég arra jött, hol én jártam. Beszéltem vele pár szót. Bp., május 13. A fiúk megjöttek, s nekem még ellenszenvesebbek, mint valaha. Nyálasak, émely­gősök, idétlenek, buták s azért mégis néha önhittek. Az öreg Révésszel néha egy- egy rövid randevút adunk egymásnak: beszélgetünk és hallgatunk. Most találkoz­tam Dodóval is: Fischer úron mulattunk, aki már neki is éreztetni akarja a nagysá­gát. Beszélt Léda asszonyról, ki augusztusra kisbabáját várja, és valószínűleg haza jön ide június vége felé. Bandi lesz a kísérője. Igyekeztünk egymáshoz jó lenni, figyelmesek és finomak, mégis ott szállott köröttünk a nagy hidegség. Gauguin-néról okvetlenül írj egy kis cikket. Olyan látogatásfélét. Legjobb lenne - mert a Budapesti Naplónak lenne a legérdekesebb a cikk - Bandinak is szólni. Kérdezd meg Bandit, hogy mit szól hozzá, s ha ő nem gondolná az ő lapja számára valónak, akkor küldd el nekem. Párizs, május 14. Tegnap Auteuil-ben jártam Gauguinnéval régi barátainál, Aubé szobrász­nál. A jó Aubé törpe művésznek, de páratlanul kedves, szíves házigazda, a párja is. Kellemes, szép napot töltöttünk el együtt. Ma Fayet hívott déjeuner-re. Ezek is Gauguinné barátai. Náluk vannak a Szalonban látott szép Gauguinek. Holnap Cottet-nél déjeuner-zek. Ne légy féltékeny! Párizs, május 15. Most jöttem haza a csúnya, vörös Cottet-től. Kedveskedett és hízelgett persze, mert dicsérő cikket szeretne. Pedig újabb képeit igazán nem tudom miként dicsérjem meg - mit mondhatnék felőlük? Kell jót mondanom, la­pom is kívánja! Lesz olyan kínlódásom, mint Fuchs Emillel. Hazudjak, undok pénzért? Jaj, mit csináljak? Salomét131 éppen az este néztem meg. Ördögi, bolond, szép a muzsikája. Nordau132 epés cikkének alig van itt-ott egy kis igaza - de igazságtalansá­ga annál több. Wilde-ról úgy ír, mint aki képtelen érteni, és ezért éktelen haragra gyúl. Nem hittem, hogy Nordau ilyen keserű, öreg, vén ember. Az 131 Richard Strauss Oscar Wilde színdarabja alapján írt operája. 132 Max Nordau (1849-1923) pesti születésű osztrák író, újságíró. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom