Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)
Levelek
még királynak is részeges a jó görög. Ma este a te egészségedre ittunk. „A la santé de ce qui nous aimons!”54 - röhögte felém a vén szatír. Csengtek a poharak. Tortue, az angolna nagyokat kacagtak. De még nagyobbakat ittak. Én csaknem sírtam, amiért veled nem koccinthattam. Kint a szép, ta- vaszias levegőjű estében, amíg az automobil dombon, völgyön át száguldott velünk: reád gondolva sírtam is a vágytól utánad. Mondtam Rodmnek, hogy az örökbefogadás dolga lehetetlen! Nem tudnék én a kicsi gyerekemtől soha megválni, másnak adni. És nem egyezne bele ebbe az én barátom sem. „Ah votre ami, dites done votre idol\”55 - mondta az öreg kicsit epésen. De aztán mégis megbékültünk, és abban egyeztünk meg: Gyurika náluk, Meudonban fog születni. Március elején megyek ki hozzájuk, és májusban Tortue-vel a Riviérára megyek üdülni. Akkor esetleg elébe megyünk a Görögországból visszatérő Rodinnek. Tortue roppant örül ennek. De azt nem tudja megérteni, miért utasítjuk vissza az örökbefogadást. Rodin sem. „Trop fiére, trop méchante - mondta megint - et pás de tout raisonnable.”56 Hajthatatlan maradtam. Au fond, úgy veszem észre, ez mégis imponál az öregnek. Na tant mieux, tant mieux!57 Igen, rajzokat kapunk még egy párat. Nem szívesen ad. De ad. Kezdtük kikeresni ma, de aztán mégis elmaradt. Szombaton majd kiválasztom, addig megírom csacsi cikkemet. Hétfőn, 11 vagy 12-én vagy kedden aztán mindent együtt elküldök. Az igazat megvallva, nem tudom, hogyan szerzek be reprodukciókat, ha addig Bandi nem kap valami pénzeket. Ha lehet, küldess, kérlek, Lykával erre egy kis pénzmagot. Párizs, február 5. Kora délután értem jött Szegfy Erzsi és elmentünk Duran-Ruelhez képeket nézni. Sok örömem telt végre újra szép képeket láthatni. A Lu- xembourg-ban is voltunk. Volt ott Rodinnek egy ki új plátre-ja.58 Fiatal, hajlékony testű asszony nehéz széndarabot emelt a vállára. Te már biztosan láttad. Duran-Rueltől nem mentem Szegfy Erzsihez, bár erősen hívott. Rodin küld egy rajzot a román királynénak ajándékba. Én bíztattam fel erre, mert most, tudod, szükségem van a királyné jóságára. 54 Azok egészségére, akiket szeretünk. 55 Oh, az ön barátja, mondja inkább, hogy bálványa. 56 Túl büszke, túl gonosz - és egy cseppet sem eszes. 57 Végül is ... Annál jobb, annál jobb! 58 Gipszszobra. 26