Nagy Csaba (szerk.): Párizstól Pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója, 1906-1912 (Budapest, 2005)

Levelek

hasonlít. A falakról Vuillard-interieurök, Cézanne-csendéletek, Puy régebbi kis tájképei integettek felém. Egyszerre otthonosan éreztem magamat Mirbeau-nál, aki úgy beszélt hozzám, mintha évek óta ismerne és tudná, milyen volt az életem. Előbb a művészetről volt szó. Cézanne-t szereti nagyon. De Gauguint nem szívelheti, sőt csudálatosán elfogult vele szemben. Cabanei-, Cézanne- és még Manet-utánzónak tarja. Egy bolond piktornak, aki nem tud és nem akar őszinte lenni. C’est un farceur!279 - mondogatta párszor. Végre, elég hosszú vita után, amely alatt elhűlt a teánk, és kialudtak a cigarettáink, elismerte mégis, hogy a faragványai gyönyörűek, de - mondta - még ezeket is lopta a vadaktól, a tahiti sziget fekete zsenijeitől. Gauguinről ez a nyugodt Mirbeau olyan szenvedélyes gyűlölettel beszélt, hogy itt valami személyes gyűlöletnek kell lappanga- nia.280 Még nem tudom, mi, de megtudom majd, ha többször fogok beszélgetni vele. Maillol-ról azt mondta, amiket tőled hallottam és tanultam, Cézanne-ról is. Puy-t azonban értékesebbnek látja, mint te. Vuillard-ba is szerelmes; igazán pompásak is az ő Vuillard-jai. Egy-kettőt közülük ismerünk mi is a két év előtti kiállításból.

A Foyer-ről azt mondta, elviszi a Théátre Fran9ais-től, mert a szerződés ellenére félretették más, kevésbé látogatott darab miatt. Pert indít ellenük. Máskülönben is panaszkodott a Foyer miatt. A közönség hallatlan rossz- indulattal fogadta ezt a darabot - mondta -, nem akarta meglátni benne senki az értékest, még az értők is elfordultak. Magyarországon, Budapesten sem volt sikere. Aztán kért, tudjam meg, mit tartanak a magyar írói körökben a Foyer-ról, és hogyan fogadta a publikum. A rendezés, a fordítás vagy maga a darab volt-e az oka a siker elmaradásának.281 Mindezekről, kért, szóljak majd neki őszintén. írd meg, mit gondolsz te ezek felől, és mit kell Mirbeau-nak mondanom.

Aztán beszélt a sztrájkról. A sztrájkot jogos, nagy mozgalomnak tartja, Clémenceau-t ügyetlen, gyámoltalan, erőszakoskodó, politika nélküli politikusnak. De ügyes zsurnalisztának tartották - mondtam. - Pedig még az sem volt, nem érdekes ám ez a „hatalomra jutott ember” semmiképpen sem! — felelte szinte mogorván -, csak azok, akik távol éltek életétől tartják nagynak vagy érdekesnek. Én jól ismerem Clémenceau-t!

Ez egy komédiás!

Mirbau kezdetben lelkesedett Gauguin művészetéért, ő írta pl. a festő 1891-es kiállítási katalógusának előszavát.

Mirbeau és Thadée Natanson Le foyer (A tűzhely) c. darabját 1909. márc. 19-én mutatta be a Nemzeti Színház Huszár Imre fordításában. L. még Ady cikkét: A Le Foyer ügye. Budapesti Napló 1906. aug. 10.

99