Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Varga Kinga: Szép Ernő a mai magyar színházi gyakorlatban

Szép Ernő a mai magyar

színházi gyakorlatban

/

Varga Kinga

Szép Ernő drámái a mai magyar színházi gyakorlat szerves részét képezik, a klasszikus repertoárhoz tartoznak, töretlenül színpadképesnek bizonyulnak. A mai magyar színházi gyakorlat megnevezés e tanulmány meghatározása szerint az elmúlt ötvenöt évre vonatkozik, és a jelen pillanatban is tart. Ahhoz, hogy egységes képet kapjunk, a vizsgálat kezdetének időpontját 1959-ben szükséges kijelölni. A 20. század első felének ősbemutatói és sikerei után ugyanis, a szerző 1953-as halálát követően, az 1959/1960-as évadban kezdik el újrajátszani Szép Ernő darabjait a magyar nyelvű színpadok, a csendet a kétszemélyes egyfelvonásos, a Kávécsarnok töri meg a Bartók Teremben Bulla Elmával és Páger Antallal (rendező Kalmár András).1 Aztán az elkövetkező évtizedekben egészen napjainkig ezt körülbelül száz bemutató követte, egyenlő arányban voltak budapesti, vidéki és határon túli premierek.1 2

1 B. T., Kávécsarnok. Vígjáték-est a Bartók Teremben, [a lap nem azonosítható] 1959. április 1. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet-cikkgyűjtemény.

2 Az adatok forrása főként az OSZMI internetes színházi adattára, a Színházi Adattár (www.szinhaziadattar.hu) és az Intézet könyvtárának az egyes előadásokra vonatkozó cikkgyűjteménye, ez egészül ki a szakirodalomban található egyéb információkkal. Habár a lista a teljesség igényével készült, Szép Ernő színházi népszerűsége miatt számos műkedvelő, nehezen elérhető előadás is született. A tanulmány vizsgálati alapjául szolgáló előadások listája a mellékletben olvasható.

178 / Varga Kinga