Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Széchenyi Ágnes: Három temetetlen hét Szép Ernő: Emberszag

gyermeki értetlenséggel, az eseményekkel szinte egyidejűleg kérdezi, hogyan történhetett meg, ami megtörténik. Különös státusát többek között a részletekig menően pontos krónikás pozíciója adja a szövegnek. A szöveg struktúráját erőteljesen megszabja az út, a mozgás. Az említett, együtt vizsgálható műcsoportból több művet fog egységbe a színtér, a pince. A pince a föld alá kényszerítésről, az alvilági létről szól, a záródó létről és a szűkülő tudatról, ebben is érzékelhető valami az állattá való lefokozásból. Márai „föld alatti hangyaboly élőlényei"-ről beszél. A pincenaplók műfajcsoportban azonban csak egy-egy zsidó család vagy egyén szerepel, rejtőzés, színlelés áll a középpontban, hiszen a megmutatkozás felszíni tere a gettó.20 Az Emberszag közössége valamilyen értelemben gettó (mint volt már a munkaszolgálat is), csak éppen ezt a gettót hajtják, űzik.21 Mondhatnánk azt is, őreik csordának tekintik őket, állatoknak.

Szép Ernő egykorúan rögzíti a történéseket, semmiféle utólagos „átlényegítő” tendencia nem jellemzi. A műben csak annak legvége (!) felé jelennek meg a németek (tulajdonképpen csak az autóikat viszik javítani a munkaszolgálatos sáncásók melletti telepre), s akkor is kettős arcot mutatnak. Van, aki kiabál a zsidókkal és durván, erőszakosan, trágár megszólítással. De van, aki vörösbort, dzsemet és cigarettát ad nekik. A történetben nem közvetlenül a németeket, hanem azok magyar kiszolgálóit illeti elsődlegesen a felelősség.22 Ami történik, ahhoz csak közvetve van közük a németeknek, azt a háborúban a németekhez csatlakozó magyar vezetőréteg idézi elő. Ne engedjük meg, még csak feltételesen sem

20 A budapesti gettót Vájná Gábor belügyminiszter 1944. november 29-i rendeletére hozták létre, azaz később, mint Szép Ernő „történte" véget ér.

21 Az irodalomelmélet egyik létező, más diszciplínákkal érintkező irányzata az úgynevezett térpoétika, tér és tudat, fizikai és kulturális terek viszonyának elemzése. Lásd Helikon 2010/1-2. (Különszám). Szerkesztők: Szentpéteri Márton és Tillmann József.

22 Szép Ernő, Emberszag, Osiris, Budapest, 2011,171-172.

44 / Széchenyi Ágnes