Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Széchenyi Ágnes: Három temetetlen hét Szép Ernő: Emberszag

golják egymást" kifejezést. Ez is valami emberiét alatti állapotra utal, nagy finomsággal, áttétellel.

Kálmán C. György teszi fel a kérdést, „miért olyan késői és ritkás a szépirodalmi (legalábbis szépprózai) reflexió a zsidóüldözésekre, a haláltáborokra (mindarra tehát, amit összefoglalólag holokausztnak szokás nevezni)’’.1 Válaszában az elmesélhetőség küzdelmét taglalja, meggyőzően. De adós marad az átélők lélektanának vizsgálatával. Virág Teréz pszichológus hivatástörténetére gondolva, talán közelebb jutunk a válaszhoz. Édesanyja visszajött a táborból, és többször akart mesélni felnőttkorában. Lánya leintette, ne beszéljenek róla, örüljenek, hogy elmúlt. A sírjánál állva jött rá, hogy mindvégig beléfojtotta a szót, hogy maga sem tudja, mi történt édesanyjával. Az első KÚT-rendezvényt, a túlélők Közös Út Találkozóját csak 1990-ben rendezte meg a túlélés traumájával foglalkozó szakember.2 Születtek közvetlen gyorsaságban művek (Kassák Lajos: Kis könyv haldoklásunk emlékére;3 Nagy Lajos: Pince- napló>;4 Déry Tibor: Alvilági játékok;5 Zsolt Béla: Kilenc koffer;6 Márai Sándor Szabadulás;7 Lakatos István: A Pokol tornácán;8 Sőtér István novellái és kisregénye;9 Pilinszky János: Csak azt feledném10),

1 Kalman C. György, Ál túlélés poétikai problémái = A magyar irodalom történetei, szerk. Szegedy-Maszák Mihály - Veres András, III. k., Gondolat, Budapest, 2007,417.

2 Virág Teréz, A holocaust szindróma megjelenése a pszichoterápiás gyakorlatban, Tha- lassa 1994/1-2., 129-138.

3 Kassák Lajos, Kis könyv haldoklásunk emlékére, Új Idők, Budapest, 1945.

4 Nagy Lajos, Pincenapló, Hungária, Budapest, 1945.

5 Déry Tibor, Alvilági játékok, Szikra, Budapest, 1946. A Szikrát 1944 novemberében alapította a kommunista párt nevében Vas Zoltán és Révai József. A fővárosba költözve lefoglalták a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.-t és a Stádium Rt-t, s annak ingatlan és ingó maradékának bázisán létrehozták a pártkiadót, amely 1956-ig működött.

6 Zsolt Béla, Kilenc koffer. A Haladásban jelent meg folytatásokban 1946-ban, kötetben először: Magvető, Budapest, 1980.

7 Márai Szabadulása 1945-ben készült, de kéziratban maradt, a hagyatékkal került haza, első megjelenése: Helikon, Budapest, 2000.

8 Lakatos István, A Pokol tornácán, Válasz 1947/11., 392-399. 1948-ban Baumgar- ten-díjjal jutalmazták a modern eposzért.

9 Sötér István, Szőlőmívesek, Válasz 1947/2., 133-143; Sőtér István, Hídszakadás, Válasz 1948/8., 575-629;

10 Pilinszky János verse utóbb A francia fogoly címet kapta, első megjelenése az eredeti címmel: Válasz 1947/9., 233.

Három temetetlen hét / 39