Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon

Az „úgynevezett mesejáték”,33 vagy „úgynevezett darab” bábszínpadra alkalmazásának mikéntjét a színház kulturális kontextusában lehet értelmezni. Az 1941-ben megnyílt, 1944-ig működő kőszínház második darabjaként (a híresen sokat játszott Toldi című bábelőadás után) került a repertoárra, „a magyar Hamlet”,34 és, bár kevesebb alkalommal, de szintén óriási sikerrel játszották, éveken keresztül.

Az 1913-ban, a Nemzeti Színházban bemutatott és megbukott előadás35 („Darabom egyre jobban bukik, végre egészen meg fog bukni”)36 az 1941-es évben, a Nemzeti Bábszínjátékban sikert arat. A Nemzeti Színházbeli bemutatót kísérő „bukás” persze megkérdőjelezhető, főként a korabeli kritikai visszhang alapján. A Színházi Élet 1913./42. számában olvasható: „ilyen teljesen és ilyen hűen még soha sem szólalt meg a mese a színpadon [...] A mesemondás és a vígjáték között még senkinek sem sikerült ilyen tökéletes kapcsolatot teremtenie.”37 És, bár a szereplők között nem szerepelt Jászai Mari, ahogy azt a Színházi Élet vélte,38 sem pedig Blaha Lujza, ahogy azt Szép Ernő gondolta,39 ellenben Rákosi Szidi és Pethes Imre is játszott (a Színházi Élet szerint a szereplők: Gyenes László, Rákosi Szidi, Mészáros Alajos, Lánczy Margit a. n., Pethes Imre, Bakó László, Bartos Gyula, Rajnai Gábor, Sz. Rosos Gizella

33 Szép Ernő Hatvány Lajosnak írt leveleiben lévő szóhasználat.

34 Dr. r. k. z., „Istvánka", Új Magyarság.

35 Melynek fellelhető még egy, az Istvánka előtti előadása Szegeden, 1937-ben. Az itteni előadásról Szép Ernő így nyilatkozik A Szeged című lap 1937. február 8-i számban, a bemutató kapcsán: „Ez a derék ember [Sziklai Jenő igazgató] azt hiszi, hogy békében él, gazdag országban. Hónapokig foglalkozott az Egyszeri Királyfival, olyan díszleteket festett, gyöngyös, gyémántos ruhákat készített, hogy biztosan koldulni fog utána...”, ugyanitt a Szegedi siker kapcsán teszik fel neki a kérdést: „többször hallottunk az Egyszeri Királyfi budapesti felújításáról. Min múlt a dolog?" „Igen, Ambrus Zoltán, Hevesi Sándor, Vojnovich Géza is tervbevették, sajnos túlsókba (sic!) kerülne...”

36 Idézi Réz Pál Szép Ernő levelét, Hatvány Lajosnak, = Szép Ernő, Színház, Budapest, Szépirodalmi, 1975,121.

37 Színházi Élet 1913/38., 17.

38 Színházi Élet 1913/42., 25.

39 Idézi Purcsi Barna Gyula, A drámaíró Szép Ernő indulása.

234 / HutvágnerÉva