Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hutvágner Éva: Láthatatlan műfajok A hasbeszélő és Az egyszeri királyfi a bábszínpadon

A kabaré, azaz a „pesti szellemi csapszék"9 irodalomtörténeti elhanyagoltságának oka kereshető a kabarék történetének későbbi alakulásában, jellemzőiben. „A kabaré annyira a flaszter művészete, annyira a pillanaté és a közéleté, hogy már-már hajlamosak is vagyunk megkérdőjelezni ennek a műfajnak a „művészet" jellegét.10 11 A színházi emlékezetben (és az írott drámaszöveg-értel- mezések szempontjából) a kabaré főként, mint az abszurd vagy az avantgárd előfutáraként vagy konkrétabb példát keresve, Ionescu vagy Brecht művészetének közvetlen előzményként jelenik meg. ,,[A]z abszurd játékok jelentős hányadát, melynek dramaturgiájában - nem elméletében és világképében - jelen van a kabaré groteszk lépésrendje, »blöd« évelődése a nagy dolgokkal, és az a képesség, hogy a normálisnak tűnő mögött fel tudja fedezni a képtelenséget, le tudja hántani a megszokás vakfelületét.”11 Az előbbiek viszonyítási pontként erősebb helyet képviselnek a színháztudomány vagy az irodalomtudomány számára, így visszafelé magyarázhatják a kabaré század eleji művészetét, forrásként szolgálhatnak a kabaré színházi vagy irodalmi hagyományba való beíródá- sának módja felől.

A kabaré, bár szórakoztató szándékkal jött létre, a mai ízlés értelmében nem nevezhető humorosnak vagy mulattatónak, és főként nem kizárólagosan „vidám" számok gyűjtőhelyének, ez csak a kabarék későbbi műsorpolitikájának válik, és csak részben sajátjává. Szép Ernő kabaré-irodalomban való, a világháború ideje alatt született, vagy a tematikusán ezt megjelenítő szövegeinek kabarészámként való megjelenése jó példa lehet. A háborús borzalmakat megjelenítő szövegek közül több példa is akad. A Két sebesült a színházban és a Kop-kop sebesült, amputált kezű és lábú

9 Szép Ernő bevezetője az írók Kabaréja elé, OSZK FOND 81/541

10 Pesti kabaré 1945-1988, Színháztudományi Intézet, Budapest, 1966,5.

11 Uo., 6. Lásd Balogh Lilla tanulmányát.

Láthatatlan műfajok / 221