Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Balogh Lilla: Hagyományőrzés és újítás Szép Ernő drámáiban

a darabok koruk színházi kultúrájával élnek és halnak. Az előadások sikerére tekintettel és a szerző iránt fel-fellobbanó érdeklődés igényének eleget téve színpadi művei újabb és újabb kiadásokat érnek meg. Az 1975-ben megjelent Színház című drámagyűjteményt 1994-ben A magyar dráma gyöngyszemei-sorozatban megjelent Patika kiadása követte, majd 1995-ben két egyfelvonásos, a Május és a Kávécsarnok, később pedig, 1997-ben A néma levente és más költői játékok című kötet is napvilágot látott. A 2006-ban megjelent Fiú, Leány, elfeledett drámák című válogatáskötet címe magában foglalja a Szép Ernő-drámák állandóan fennálló problémáját: egyszerre érzékelteti, hogy nemcsak felfedezésre szorulnak, de érdemes őket újrafelfedezni, hiszen egy-egy Szép Ernő-dráma nemcsak könnyedén szórakoztató tud lenni, de számos ponton modern problémákkal, megoldásokkal dolgozó darabokkal találkozhatunk.

Hagyományőrzés és újítás Szép Ernő drámáiban / 177