Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Jákfalvi Magdolna: A patikus létrája Szép Ernő színházkulturális emlékezete

a felesleges ember képét rajzolja elénk, a Szép Ernő-i test itt nem öreg, félvak és kopott, hanem lendületes, erős, fiatal és élő. „Hány­szor kell a magyar írót felfedezni? Megszoktuk, hogy többször. Szép Ernővel is ez történt most. Kaposvárott eljátszották - ötven évvel a pesti bemutató után - egyik színdarabját, a Patikát, és a siker fényében ismét felfedezték őt."35 Szép Ernő teste az emlé­kezésekben megfiatalodik, Dayka Margit 1981-ben már párásodó, a dandy költőre visszarévedő tekintete meglátja a sármos férfit. „Tavasz volt, 1931-ben, Szép Ernő a Margitszigeten lakott, és jött be mindig az előadásra,36 és tele volt minden zsebe ibolyával, és fölszórta a színpadra... Mindig vakító fehér, finom sál volt a nya­kában. Egyszer közelebbről megnéztem. De hiszen ez - törülköző, fehér törülköző! Igen, mondta Szép Ernő, a szigeti szállóban, ahol lakik, minden nap kap kettőt. Olyan finom, olyan könnyű, olyan puha. Az egyiket sálkendőnek használja.”37 A Patika és az egyre ismertebb drámai életmű újra-meg-talá- lása új szerzői ént rajzol, új, emberibb, tovább már nem büntetett testet és karaktert mutat Szép Ernőként. A szerző megfiatalodik, vállalható és partiképes lesz, a bűntudatos szánakozás helyett a kortársak óvatosan a romantikus hőst ábrázolják. Karinthy Fe­renc is ekkor szólal meg: „A 40-es évek elején kiütötték a kezéből a tollat, nem engedték írni. Nem is tudom, egyszerűen fogalmam sincs, miből élt, ennek ellenére minden héten egyszer, én akkor már árva gyerek voltam, apám meghalt, [...] egy héten egyszer el­vitt vacsorázni vagy a Kárpátiába vagy valamelyik másik belvá­rosi vendéglőbe. Egy adagot rendelt, és a pincérek, minden pincér és az italosok, a kenyeresek, még a ruhatárosok is úgy szerették, 35 Illés Endre, A pesti Anyegin. Ceruzarajz Szép Ernőről, Élet és Irodalom 1977. decem­ber 30., 15. 3 6 Aranyóra - Gózon Gyulával 37 Dalos László, Apropó a Bu-tupról, Film Színház Muzsika 1981. április 11. 156 / Iákfalvi Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom