Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Pataky Adrienn: Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben
6. Hang és zene. Talán az egyik legizgalmasabb téma Szép Ernő költészetében a zeneiség, a különféle hangok, hanghatások, a hang és csend kontrasztja vagy épp a hangszerek költői ábrázolása, megszólaltatása. S ez szintén nem idegen Adytól sem, akinél a csönd boldogságos, „halk csókok szent futárja” (Fájdalmak), a dalok pedig az ifjúság őrzői: „E néhány dal megőriz téged” (E néhány dalban...),a. zene kifejezi a vidámságot, a szomorúságot, a csend pedig a meghittséget és az elmélkedést: „Dehogy hallgattam víg muzsikahangra / Ott ültem némán, csendben, elmerülten // Amig rikoltva, vígan szólt a nóta." (Rád emlékeztem...) A harangok hangja szerepel a Három Baudelaire-szonett második darabjában („Miként száll, száll föl a múltaknak árnya, / Míg a harangok búgnak kint a ködben. // Boldog a harang, mely vénhedten is cseng / S ifjú torokkal küldi messze tájra / Hívó, szent dalát, mindig bátran, frissen, / Miként őrsátor vén, hű katonája.”), amelyet majd Szép jelenít meg újra A harangozó című szonettben: „Ő az istennek muzsikál föl onnan // Zengnek, dalolnak a harangjai". Szép Ernő számára más verseiben is fontos az akusztika mint az érzések kifejezője, fontos a hang az atmoszféra megteremtéséhez. Ez ebből a tárgyalt hat versből is látszik, hiszen mindegyik tartalmaz valamiféle akusztikai, zenei elemet: A harangozó című szonettnek „Zengnek, dalolnak a harangjai”, a Szonett [A vágyakat...] című versben a zengő tavasz szembeállításra kerül a siralomházzal, a Szonett [Te nem szoktál...] címűben a zongora hangját ábrázolja Szép: „A húrok közül tündérek felelnek [...] Múlt bánat cseng, derengő gyönyör sír, rí", olykor pedig a patetikus csend kerül előtérbe a hanggal szemben: „Kedvesem két kezét bámultam csendben." (Szonett [Fehér pillangó...])-, máskor hasonlatként használ egy hangszert: „Vagyok hegedű, kin szakad a húr," (Szonett [Nem bántom életem...]) vagy egy hangot: „Két macska sír: a szerelem.” (Huszonhét múltam). Elsősorban az utóbbi két téma (ifjúság és múlt, hang és zene) kapcsán érdemes összevetni Szép Ernő líráját a Juhász Gyula és a Tóth Árpád-féle hangulatköltészettel. 126 / Pataky Adrienn
