Palkó Gábo (szerk.): „álom visszhangja hangom”. Tanulmányok Szép Ernőről - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Pataky Adrienn: Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben

ja.’’39 Ez a naturalista, realista ábrázolás ez esetben elidegeníti Szépet a szimbolizmustól és impresszionizmustól, noha Tóth Árpád szerint „csaknem mindegyik kritikusa e költészet impresszionista méltatását választotta, [...] Pedig Szép Ernő költészete kétségkívül egyik legjelentősebb eredménye új líránk fejlődésének s rászolgál a részletesebb elemzésre...’’40

Az álom Szép Ernő szonettjeiben összefonódik a(z elvágyódással, a képzelettel és a látomásokkal: „S ahogy tükrébe néz a nő, úgy nézem / A képzelődés tükrében magam” (Szonett [Nem bántom életem...])., „Ilyenkor muzsikus lehetnék én / S szerzek magamban végtelen zenéket. // A húrok közül tündérek felelnek,/ Képzelt világnak emléke lehel meg [...] Álmodott halálsikolya az éjnek.” (Szonett [Te nem szoktál...])

Az álom és a vágy ábrázolása Ady költészetében, szonettjeiben is gyakori: „A könnyű fátylat én, óh, mindhiába várom, / A lenge hó-fátylat, fehéret, mint az álom, / Mely szivemben dalolt s imája volt a vágynak / E néhány dalban ifjúságom, / Minden szép álmom eltemetve / Óh, álom-vőlegény, uram, lelkemnek fénye”. (Fájdalmak) - ez a vers fordítás, 1904-ben jelent meg a Budapesti Hírlapban ajánlással egybekötve Megkoszorúzott postáskisasz- szony [Párizsból írja levelezőnk:] címmel. Ady fordításához ezt fűzi hozzá a lap: „Levelezőnk érdemesnek találta magyarra fordítani Dupuy Márta kis diadalmas szonettjét, a Fájdalmakat”.41 Az álom és a vágyódás Ady más szonettfordításaiban is gyakori, a Paul Verlaine álma címűnek alapmotívuma: „Álmodom egy nőről, akit nem ismerek, / Forró és különös, áldott, nagy Látomás," - kezdődik a vers, amely Verlaine 1866-ban írt verséből (Mon réve familier, azaz ’Az ismerős álmom’) indul ki, annak átirata, fordítása. Ady

39 Szép Ernő e sorait Tandori Dezső idézi Celsius című könyvében, mottóként.

40 Tóth Árpád, Szép Ernő: Emlék, Nyugat 1918/4., 284-291.

41 Megkoszorúzott postáskisasszony [Párizsból írja levelezőnk:], Budapesti Hírlap 1904. július 2. = Ady Endre összes prózai műve, elektronikus kiadás (Alapja az Ady Endre összes prózai művei című tizenegy kötetes kritikai kiadás, amely 1955 és 1982 között jelent meg, lásd http://mek.oszk.hu/00500/00583/html/ady41.htm.)

Ady-hatás Szép Ernő szonettjeiben / 121